Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapítása, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; az Országos Ítélőtábla és a fellebviteli feladatokat ellátó ügyészi s... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
2392 rendszerváltás óta először fordult elő az a diszkrimináció, miszerint egyetlen bíró vagy ügyész sem kapott kitüntetést az állami ünnepen. (19.20) És kedves Is épy Képviselőtársam! Azok a hosszú évek óta tisztességes munkát végző, mindenképpen kitüntetésre is rászolgált bírákat, ügyészeket, akiket tudomásunk szerint az Állami Kitüntetési Bizottság még javasolt, de valahol a miniszterelnök úr környezetében kihúzta k, azokat abszolút nem vigasztalja, hogy bezzeg tavaly bírák és ügyészek is kaptak kitüntetést! Összességében megállapíthatjuk, hogy mind az öt területen visszalépés, megtorpanás történt az elmúlt bő egy évben. Ezek a területek, ezek az elemek egymásra épü lnek, kölcsönhatásban vannak egymással, megtörésük az egész rendszer megtörését jelenti. Szó sincs tehát a reform továbbviteléről, hanem éppen hogy annak megakasztása a kormány célja. Nem lehet szó nélkül hagyni azt a jogszabályszerkesztési technikát, mel lyel most már sorozatban találkozunk; erről is szóltak többen. Szóvá tettük ezt már az adótörvények vitájánál, és nagy felháborodást keltett, amikor a kormány a dajkaterhesség megtiltását el kívánta rejteni a bányászat és a halászat közé. Kell szólni arról is, hogy az Alkotmánybíróság valóban foglalkozott ezzel a kérdéssel. Azonban nemcsak egy feltételt szabott! Nemcsak a logikai összefüggésről beszélt az Alkotmánybíróság, hanem kifejezetten kimondta - és ezt a stabilizációs csomagról való döntésében mondta ki , hogy csak szükséghelyzetben, társadalmi szükséghelyzetben elfogadható ez a gyakorlat, amit ott elfogadott, hogy megvolt. Azt hiszem, hogy itt ma semmi nem indokolja ezt.
