Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
2210 Kárpátmedencében és környékén élő vagy onnan származott magyar számára. Persze önmagában ez is vízumkiadással járna, és szükségessé teszi a vízumkiadó helyek számának bővítését a szomszéd országokba, és a főkonzulátusok megfelelő teljesítményre képessé tételét. Az is lehetséges, bár nem könnyen kivitelezhető megoldás, hogy a szomszéd országok elismert magyar szervezeteiből létrejön egy olyan csúcsszerv, mint amilyen például a román iai német fórum az ottani németek számára, és ez tehát felhatalmazást kaphatna arra, hogy javaslatot tegyen vízumkiadásra a magyar kormányszerveknek. Megvizsgálandó természetesen a mozgásterünk abban a vonatkozásban is, hogy kétféle szabályozás alakult ki: a 90 napon belüli és az azt meghaladó tartózkodásra. Az első esetben közös keretszabályokat kell elfogadnunk öt éven belül. A 90 napos tartózkodáson túl érvényes vízumkiadás gyakorlata azonban ekkor is a tagállamok hatáskörében fog maradni; az úgynevezett nemzeti vízum megoldhatja a beléptetést Magyarországra, de más európai országba nem. A probléma ezzel az, hogy ennek eredeti célja a letelepedés megkönnyítése, és tulajdonképpen szavatolást várnának el ebben az esetben Magyarországtól annak vonatkozásában , hogy nem engedi tovább az ide bebocsátottakat. Azt hiszem, mindezen körülmények meggondolása is az oka annak, hogy olyan nagy visszhangot váltott ki határainkon túl sokfelé a magyar állampolgárság megadásának igénye, az úgynevezett kettős állampolgárság lehetőségének kérdése. Tudjuk, sok szakértő azt állítja, hogy az állampolgárság kollektív megadása nem oldható meg, de azért elgondolkodtató az, hogy arra, hogy egy nép különböző országokban él, de ápolja összetartozását, sok helyt születtek már jogi és ad minisztratív megoldások. Ilyen lehetne egy különleges
