Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
2185 haladt előre a magyar jogrendszer harmonizálása az uniós normákhoz, és érdemi párbeszéd folyt csatlakozásunkról a társadalom mind szélesebb köreivel. Ennek az örökségnek része volt egy egészséges és fenntartható növ ekedési pályára állított gazdaság, stabilizálódó államháztartás, és kellő társadalmi támogatottság az integráció iránt. A csatlakozási tárgyalások magyar nyitó nyilatkozatában az akkori kormány összefoglalta az integrációhoz fűződő legfontosabb nemzeti érd ekeinket. (12.00) Tehát azokat, amelyek országunk és a térség stabilitásához, gazdaságunk fenntartható fejlődéséhez, társadalmi demokráciánk kiteljesedéséhez, nemzeti hagyományaink és kultúránk megőrzéséhez, illetve a szomszédos országokkal ápolt kapcsolat ok, valamint az ott élő magyar kisebbségek helyzete iránti alkotmányos elkötelezettségünkhöz fűződnek. A jelenlegi kormány legutóbbi tájékoztató anyagában így fogalmaz: "Hazánk európai uniós csatlakozása össztársadalmi vállalkozás." Ez igaz, ám valószínűle g pontosabb, ha azt is mondjuk, hogy Magyarország európai integrációja a magyar történelem messze legnagyobb beruházása, amelynek befektetései persze folytatódnak a csatlakozás után is. Azt is mondhatnánk képletesen, hogy Árpád megszerezte a telket, István megépítette a szilárd alapokat, aztán ezer év Déva vára után végre állnak a falak - értsd: demokrácia és piacgazdaság , tető van a fejünk fölött - értsd: NATOtagság , most pedig a berendezkedésen, azaz az EUtagságon van a sor. Azonban mi ennek az egés z integrációnak a lényege? A válasz abban rejlik, hogy életünket széppé, a XXI. század emberéhez méltóvá, körülményeinket a nyugati mintákhoz hasonlatossá tegyük, és ezt folyamatosan, immár Európa
