Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2149 Nem hiszem, hogy hosszabban kellene beszélnem erről a helyről azokról a károkról, amelyeket a Nemzeti Bank ellen indított támadások okoztak. Ezek a legkevésbé sem szo lgálták az Európai Unió Bizottságának azt a törekvését, hogy tovább erősödjön a Magyar Nemzeti Bank függetlensége, sőt ezek a támadások, amelyek súlyos károkat okoztak egyébként a gazdaság számára is, elriasztották a külföldi befektetőket, és a magyar tőzs dén is elbizonytalanodást okoztak, de végső soron - ami a legfontosabb - nagyon rossz jelzést küldenek a Nemzeti Bank egészének a társadalom, illetve a politika szerkezetében való elhelyezkedéséről, a politika felfogásáról a Nemzeti Bankot illetően. Tiszte lt Képviselőtársaim! Megint van valami, amire fel kell hívnunk a figyelmet. Azzal a szándékkal kell felhívnunk a figyelmet, hogy állítsuk le a rossz tendenciákat, mert ez közös érdekünk, mert a közös cél természetesen az, hogy Magyarország minél hamarabb, minél sikeresebben, a politikai feltételeket is teljesítve lehessen az Unió teljes jogú tagja. Aki ismeri az Uniót, az nagyon jól tudja, hogy az Unióban az elmúlt években két fontos alapelv szilárdult meg, a szubszidiaritás alapelve és a regionalizmus alap elve. A szubszidiaritás alapelve alatt értjük azt, hogy a döntéseket és a döntésekhez tartozó erőforrásokat ahhoz a lehető legalacsonyabb szinthez kell rendelnünk, ahol még ezek a döntések sikeresen meghozhatók, tehát a helyi önkormányzatokhoz vagy a regio nális egységekhez, vagy minél közelebb az állampolgárokhoz. Ez egyúttal egy program arra vonatkozóan is, hogy hogyan lehet leküzdeni az Unió demokratikus deficitjét, az eurokraták uralmát, a döntések eltávolodását az állampolgároktól. (10.40)