Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KISZELY KATALIN, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
2140 életszínvonal gyors emelkedését és az összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzését tűzte ki célul. 1967 júliusára az úgynevezett egyesítő szerződéssel összevonták az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom addig párhuzamosan működő szerveit. Ettől az időponttól használatos az Európai Közösségek elnevezés. A '80as évek derekára a piacok rugalmasab bá tétele szükségessé vált az Európai Közösségek számára. Ennek fontos eszköze, eredménye volt az egységes európai okmány megszületése. Ezen egységes európai okmány célja az egységes piac megvalósítása, a közösségi jogalkotás és a tagállamok jogharmonizáci ójának megerősödése. Ez utóbbi abban az időben mintegy 300 közösségi irányelv összehangolását jelentette. A jogalkotási program célja nem volt más, mint az egész egységesülő Európa és a mai, jelenlegi Európai Unió célja, ez pedig az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását akadályozó technikai, fizikai és pénzügyi jellegű nemzeti korlátok felszámolása. Rendkívül fontos volt az Európai Unió életében a maastrichti szerződés. Ezt 1992 februárjában írták alá. A közösségi szintű bel- és igaz ságügyi együttműködést az Európai Közösségek eredeti szerződései nem tartalmazták. A határok és a határellenőrzés nélküli egységes belső piac kialakításának igénye, valamint a tagállamok belső biztonságát egyre jobban veszélyeztető illegális migráció, szer vezett bűnözés, terrorizmus terjedése megkövetelte, hogy a tagállamok bel- és igazságügyi tevékenységüket egyeztessék egymással a koordináció magasabb szintjén.
