Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2122 (9. 40) A FideszMagyar Polgári Párt a mielőbb bekövetkező, ésszerű kompromisszumok árán kialakított, nemzeti érdekeket figyelembe vevő csatlakozás híve. Ebben az értelemben meggyőződésem, hogy minél későbbre tolódik a csatlakozás dátuma, anná l nehezebben, nagyobb gazdasági és társadalmi áldozatok árán tudunk eleget tenni az egyre fokozódó tagsági követelményeknek. Ugyanakkor az is nagyon fontos, és a magyar politikusok, a Magyar Országgyűlés képviselői számára talán az előbbinél még fontosabb feladat, hogy az ország érdekeit, az itt élő polgárok érdekeit határozottan megjeleníthessük az uniós csatlakozás során. Ha belegondolunk abba, hogy az Európai Unió milyen módon fejlődött az elmúlt évtizedekben, akkor láthatjuk, hogy ez az egyéni országok egyéni nemzeti érdekeinek az összességéből áll. Téved tehát az, aki azt gondolja, hogy elegendő valamilyen fő irányt kikutatni és abba az irányba belesimulni. Az Európai Unió nem úgy működik, mint a KGST, nem úgy működik, mint a Varsói Szerződés, ahol egy vezérelvnek az irányait kellett volna követni, és az volt a legszorgalmasabb tanítvány, aki a legtökéletesebben teljesíti ezeket az irányokat. Az Európai Unió egészen apró, a mindennapi életben jelentkező érdekekből felépülő rendszer, ezért olyan furcsa és különös a közjogi berendezkedése, ezért olyan furcsa és különös az az előrelépés, ahogy lépésről lépésre egyfajta reformoknak a keretében mindig is egy kicsit tovább tudott lépni, és erősíteni tudta azt a közösségi érdeket, amely természetesen az egyes ne mzeti érdekekből áll össze. Éppen ezért, amikor Magyarország tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, akkor az a helyes, ha éppen ehhez a mechanizmushoz igazítva igyekszik Magyarország érdekeit, az itt élő polgárok érdekeit, a
