Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2120 túl, a képviselőcsoportok tagjainak, képviselőtársaink felszólalásaiból kiderülhet, hogy mely kérdésekben van egyetértés, illetve hol vannak a véleményeltérések. Természetesen egy ilyen alkalom a polgárok jobb tájékoztatását is segíti. A rendelkezésünkre álló felmérések szerint a középeurópai tagjelölt országok polgárai közül a magyarok támogatják leginkább az európai uniós csatlakozást. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon gyakran elhang zott az elmúlt időszakban is és a Fidesznek nagyon határozott véleménye, hogy téves, amikor arról beszélünk, hogy Magyarország Európába megy. Nem megfelelő megfogalmazása ez a kérdésnek: Magyarország nem Európához kíván csatlakozni, hiszen hazánk ezer éve része Európának, az európai kultúrának. Csatlakozni az Európai Unióhoz, egy intézményrendszerhez kívánunk, amely jelenleg egyike a világ legfejlettebb integrációinak. Éppen ezért úgy vélem, hogy fontos megvizsgálnunk, milyen külső és belső feltételek közöt t kell ezt a lépést megtennünk. És mérlegelnünk kell, hogy mik ennek a hasznai és adott esetben hogyan lehet tompítani azokat a hátrányokat, amelyek persze szükségképpen szintén bekövetkeznek. Szakemberek számára ismert tény, hogy az Unió minőségileg külön bözik az európai közösségektől. Ha megnézzük, hogy milyen területekre terjesztette ki a kezdetek óta a tevékenységét, akkor láthatjuk, hogy annak idején a legtöbbje ezeknek a területeknek nem szerepel az alapító atyák, Jean Monnet és Robert Schuman tervei között. Ebben az évben is három olyan esemény történt, amelyek új dimenzióba helyezik az Európai Unió jövőjét és ezzel összefüggésben Magyarország kilátásait is. Az első ilyen tényező az euró bevezetése, amely január 1jétől az EU 11 országában lényegében számlapénzként
