Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter:
2117 tudniillik mi is készen akarunk lenni 2002ben, és ha mind a két fél kész valamire egy meghatározott időpontban, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy ez a tervezett esemény meg is történhet. A tárgyalási stratégiánk egyér telmű és világos. Mi átvesszük az Európai Unió vívmányainak teljes rendszerét, kivéve azokat a kérdéseket, ahol nyomós gazdasági vagy egyéb okból átmeneti könnyítésre van szükségünk. Ilyen könnyítéseket már az eddigi tárgyalások során jeleztünk. Alapos viz sgálat előzi meg minden egyes ilyen könnyítés kérését. Mi a szélesebbről a szűkebb irányba haladunk, tehát az első merítésnél igyekszünk minden lehetséges könnyítést megtalálni és megjelölni, azonosítani, majd később, amikor például benyújtjuk a tárgyalási álláspontjainkat és tárgyalunk, akkor igyekszünk ezt a kört szűkíteni. Ez mindenféleképpen jobb megoldás annál, mintha elmulasztanánk bizonyos témákat felvetni, és erre később kísérelnénk meg visszatérni, ez tudniillik nem volna lehetséges. (9.30) Tisztel t Országgyűlés! Azt hiszem, a célok tekintetében továbbra is fönnáll a nemzeti konszenzus. Mi a minket megillető helyet szeretnénk az Európai Unióban elfoglalni, figyelembe véve az egyenlő elbánás követelményét, figyelembe véve az arányosság elvét. Ez az e gész országtól, minden egyes polgártól, a gazdasági élet minden egyes szereplőjétől különleges erőfeszítéseket igényel. Ezek az erőfeszítések ma egyértelműek, láthatóak, a másik félre is hatnak. Magyarország egyik előnye az - nem szeretném felsorolni az ös szes előnyét, de az egyik előnye az , hogy a tárgyalófél érzékeli nemcsak a magyar kormány, a magyar parlament, hanem az egész magyar társadalom elhatározottságát, elszántságát, eltökéltségét. Ez egy nagyon fontos tényező! Éppen akkor, amikor a nyugateur ópai közvélemények is ingadoznak, változnak, bizonytalankodnak,
