Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter:
2110 egyes politikák - ezen belül elsősorban a mezőgazdasági politika - reformjára. D e szólhatnánk röviden a Bizottsággal kapcsolatos válság megoldásáról is, és arról is, hogy meghatározták az intézményi reformok témakörét és időkereteit. Ez az utolsó kérdés az, ahol az Európai Uniónak még tennivalója van, ahol még bizonyos feltételeknek n ekik meg kell felelniük, nevezetesen 2000 végéig el kell fogadniuk azokat a belső intézményi reformokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kibővítésicsatlakozási folyamatot ténylegesen megkezdhessék. Előrelépett az Európai Unió a közös kül- és biztonságpo litika megteremtésének erősítése területén is. Ez elsősorban a már említett amszterdami szerződés hatálybalépésével függ össze. Új intézményeket hoztak létre; gondoljunk Solana főtitkárnak a sajtóban sokat emlegetett új szerepkörére, aki főtitkár marad, de ezúttal egy másik intézménynél; új eszközöket teremtettek meg, új stratégiákat dolgoznak ki. S azt is jól tudjuk, hogy megindultak az önálló védelmi arculat megteremtésére irányuló munkálatok, amellyel az Európai Unió, ha úgy tetszik, fokozatosan egy negy edik pillért is nyerni fog, és ezzel továbblép előre a politikai integráció útján. Minket azonban sokkal inkább foglalkoztatnak a saját feladataink, a csatlakozás belső tényezői, belső feltételei. Ennek pedig legfontosabb eleme a felkészülés. A felkészülés két meghatározó tényezője a következő. Az egyik az, hogy a stratégiai célkitűzésekben nemzeti konszenzus áll fenn. Továbbra is úgy látjuk, hogy a parlamentben képviselt pártok túlnyomó többsége a célokban egyetért. Egyetért abban is - és ez a felkészülés másik nagyon fontos tényezője , hogy a csatlakozásra a lehető legkedvezőbb feltételekkel és a lehető legrövidebb időtávon belül kerüljön sor.
