Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter:
2108 összmagyarságnak egyre nagyobb része bekerüljön az Európai Unióba. Érdeke az országnak tehát, érdeke a nemzetnek, de érdeke a régiónak is, érdeke KözépEurópának, és amint látjuk, egyre inkább érdeke DélkeletEurópán ak, érdeke egész Európának, és érdeke az egész világnak. Mert jól tudjuk azt, hogy éppen a globalizáció kihívásaival szemben ma a regionális integrációk jelentik az egyik legfőbb oltalmat, teremtik meg azt az intézmény- és eszközrendszert, amely biztosítja a kicsik számára is azt a lehetőséget, hogy a globalizációból ne csak a hátrányokat, hanem az előnyöket is élvezzék. Egyrészt tehát Magyarország a csatlakozási folyamatban a saját érdekeit követi. Ugyanakkor azonban részt vesz egy szélesebb folyamatban, a z egységes Európa megteremtésében, ahogy ma mondjuk: Európa újraegyesítésében. Ez történelmi fordulópontot jelent majd, nemcsak Magyarország szempontjából, nemcsak KözépEurópa szempontjából, hanem az egész kontinens szempontjából. Ez a kibővítés ugyanis, tisztelt Országgyűlés, nem hasonlítható sok szempontból a korábbi kibővítésekhez. Gondoljunk bele, hogy néhány évtized múlva az Európai Unió tagállamainak a száma feltehetően meg fog kétszereződni. Ez valóban Európa újraegyesítése, ami átfogó stratégiát kí ván. Ezt az átfogó stratégiát az Európai Unió hosszú ideig nem alakította ki, ugyanakkor az egymást követő események sorozata, a társulási egyezmények megkötése, majd Koppenhága, Essen, Cannes, Madrid, Luxemburg kialakították ezt a stratégiát, amelynek a l ényege az, hogy az Európai Unió befogadja a jelentkezőket. Befogadja mindenekelőtt azt a 12 tagjelölt országot, amely a jelentkezését már beadta, és ezeknek a befogadását azonos, egységes kritériumok, feltételek teljesítéséhez köti, de ezeket az egységes é s azonos
