Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. szeptember 28 (88. szám) - ifj. Hegedűs Lóránt (MIÉP) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - "Mit kíván tenni a miniszter úr annak érdekében, hogy országos szintű szabályozás, sőt, miként nemzetközi példák mutatják - például francia -, törvény garantálja több évezredes ... - IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT (MIÉP):

1982 úr annak érdekében, hogy országos szintű szabályozás, sőt,

miként nemzetközi példák mutatják - például francia , törvény garantálja több évezredes anyanyelvünk védelmét,

amely a nemzet védelme is egyben?". A képviselő urat illeti

a szó. IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT (MIÉP)

: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt

Államtitkár Úr! Illyés Gyula 1970ben Koszorú című

költeményében írta: "Fölmagasodni nem bírhatsz, de lobogsz

még szélkaszabolta magyar nyelv, lángjaidat kígyóként a

talaj szintjén iramítva, sziszegvén a kíntól, többször a béna dühtől,

megalázott, elhagytak szellemeid." (16.50) Szavai akkor elsőrendűen a határon túli magyarság

megalázottságát, mindenből kiszorított élethelyzetét voltak

hivatva ábrázolni. Azonban a költ

emény igazságtartalma ma

döntően mégis a csonka országon belül élő többségi

magyarságot érinti, egyre inkább tükrözve bennszülötti mivoltát. Noha a jogszabályok szerint a Magyar Köztársaság hivatalos

nyelve a magyar, mégis alapvetően önkormányzati hatáskör

be utalva a nyelvhasználat szabályozását, csak a Himnusz

költőjének szavával szólhatunk: "Szerte nézett, s nem lelé/

Honját a hazában." Láthatja a feliratokat: Burger King,

McDonald's, shop, pub és a többiek, a multinacionális vállalatok

cégjelzéseinek és

reklámjainak hosszú sorát. Hiába kötelezheti az önkormányzat legalább a funkció

magyar nyelven történő feltüntetésére a külföldi érdekeltségű

vagy éppen az idegenmajmoló honi vállalatot, vállalkozót, a

válasz erre a törekvésre rendszerint már önkormányzati szinten megfogalmazódik: ugyan, csak nem gondolják, hogy elérhetjük