Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 27 (87. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
1727 fontosnak tartotta. 1848. március 11én Naplójában még így ír: "Tisztességesen agitálok Kossuth törekvései ellen", majd március 19én megfogalmazza: "Gyerünk, gyerünk, amilyen gyorsan csak lehet. Én nem akartam ezt a sebes tempót. A ti művetek ez." Ezzel tiszteleg Széchenyi Kossuth munkáss ágának, akivel köztudottan sok ellentéte volt. A ma nemzedékének is nagy tanulság, hogy mások sikereit, eredményeit ne sajátítsuk ki, ismerjük el embertársaink eredményes munkáját. "Mit ér minden politikai okoskodás, melynek tendenciája nem a lehető legnag yobb rész jobbléte körül forog?" - írja Széchenyi a Világ című könyvében. Ezt a nagyon fontos etikai kérdést nemcsak megfogalmazta, hanem tett is ezért. Ennek alapján osztotta fel a nagycenki birtokot úgy, hogy a föld nagyobb és termékenyebb részét a jobb ágyok kapták meg. Ez vezérelte Széchenyit 1838ban is, amikor a bozi fürdő létesítésekor az 1705 ezüstforint 90 százalékát a jobbágyok házainak korszerűsítésére és a fürdőház megépítésére fordították. Azok az iparosok, akik a nagycenki birtokán dolgoztak, nemcsak lakást kaptak, hanem tíz hold földet is. Az előbbiek és még sok más hasonló cselekvés igazolja, hogy a legnagyobb magyar mindig a közjóért fáradozott. Sokszor igazolta, hogy az együtt gondolkodás híve volt. A Magyar játékszínrűl című művében ezt rö gzíti Széchenyi: "Gondolkodásra és combinátióra a legnagyobb rész szólíttassék fel, de már a tanácskozó test száma bizonyos határt ne hágjon át, a végrehajtó hatalom száma pedig lehető legkisebb legyen." Vajon a nemzet jövőjét meghatározó kérdésekben mindi g igénybe vesszüke a szakértők ismereteit, vajon a végrehajtó hatalom dolgozóinak száma mindig optimálise? Széchenyi István 208. születésnapján a sok nemes cselekedetre emlékezve érdemes azon is eltöprengeni, amit A Magyar Akadémia körül című művében meg fogalmaz: "A
