Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 27 (87. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1547 Tisztelt Képviselőtársaim! A kereskedelmi banki szektor költségvetési kapcsolata ugyanakkor elgondolkodtató adatokat mutat ezen eléggé lehangoló veszteségadatokon túl is. A keze mben tartom a Magyar Nemzeti Banknak a magyar kereskedelmi banki szektor 1998. évi tevékenységéről szóló jelentését. Az okok, hogy miért fizetnek be ennyire kevés pénzt a kereskedelmi bankok, ebben a jelentésben egyértelműen kimutathatóak. A bankrendszer 1 998. évi adózott eredménye az említett Postabank, MFB és Reálbank nélkül 40 milliárd forint volt, vagyis az 1997. évinél 31,7 százalékkal kevesebb. Hogy ennek valójában mi az oka? Nézzük a jelentést! A bankrendszer kamatjövedelme az elmúlt évben 24,3 száza lékkal növekedett, ez 13,3 százalékponttal magasabb, mint az 1997. évi növekedési ütem. Ebből automatikusan következik, hogy akkor 1998ban több nyereségadót kellett volna befizetni, mint 1997ben. (18.30) (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgy űlés alelnöke foglalja el.) Azonban a bankok üzleti költségei az inflációs rátát jóval meghaladó mértékben, 26,5 százalékkal emelkedtek. Tehát az emelkedő kamatbevételeket a banki működési költségek teljes egészében felemésztették. Miután a működési költsé gek növekedése meghaladta a bruttó pénz- és befektetési szolgáltatás eredményét, a bankrendszer költséghatékonysága az előző évek tendenciájához hasonlóan tovább romlott. A személyi jellegű kifizetések a létszám kismértékű csökkenése mellett 22 százalékkal , az egyéni működési költségek pedig, tisztelt képviselőtársaim, 88 százalékkal nőttek egy év alatt. Ellentmondás fedezhető fel ezen irreális növekedési adatok mögött is, ugyanakkor arra is szeretnék utalni, hogy itt egy
