Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 27 (87. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1528 amelyet a szocialistaszabaddemokrata koalíció folytatott, növekedésorientált gazdaságpolitika, amely megteremtette a növekedés feltételeit. Talán helyes, ha a gazdasági végzettségű fideszes képviselőtársaink felhívják ilyen irányú képzettséggel nem rendelkező vezető politikustársaik figyelmét arra, hogy a gazdasági folyamatokban ké sleltetések érvényesülnek, amit a gazdaságpolitika valamely évben csinál, az általában 123 évvel később jelenik meg a tényleges gazdasági folyamatokban. Ez történt ebben az időszakban is. Azt is hozzátehetjük, hogy az MSZPSZDSZkormány '98ra kedvező bá zist teremtett a következő kormány számára. Még azt is hadd tegyem hozzá, hogy érzékeltessem, miről van szó, hogy az a nagyon keserves folyamatos, amely '9596ban ment végbe, és amit Bokroscsomagnak szoktak nevezni, lehetővé tette - no meg a privatizáció s folyamat és a privatizációs bevételeknek adósságtörlesztésre való felhasználása , hogy már '98ban is 10 százalékkal csökkentek a költségvetésben szereplő adósságtörlesztési, kamatfizetési kötelezettségek. Ha előveszi és megnézi valaki a most megkapott '99es, 2000es számokat a 2000es költségvetésben, azt látja, hogy az adósságszolgálati teher nominálisan szinten maradt, tehát évről évre csökken, hogy érthető legyen, úgy csökken, mint a családi pótlék, amely szintén nominálisan változatlan marad. Tehát az a teher, amelyről a fideszes politikusok annyira szeretnek beszélni, évről évre csökken, és ez bizony az MSZPSZDSZkormány öröksége. Az a nagy adósság viszont - erre is emlékeznek még fideszes képviselőtársaink - nem az MSZPSZDSZkormány öröksége, mi nt erre Orbán Viktor a '93 novemberi költségvetési beszédében rámutatott. Ennek több mint fele az MDFkormánytól származik, és a másik fele a korábbi,