Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. szeptember 10 (86. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz):

1258 Engedjék meg, hogy visszatérjek az államadósság terheire!

Szerencsére az ország gazdasági helyzete folyamatosan javul;

ezt valamennyien elismerjük itt, a parlamentben, legalábbis a

korábbi felszólalásokbó

l erre következtetek. Ennek

következtében javul az ország külső megítélése, vagyis

olcsóbban jutunk hitelekhez, ezzel csökken az államháztartás

hiányára nehezedő teher. Másfelől - nagyon örvendetes - csökken az infláció. Az infláció ütemének a csökkenése a

zt jelenti a számunkra, hogy kevesebb a kamat, amit ki kell

fizetnünk. Mind a kettő nagyon jó folyamat, ezeket a

folyamatokat fenn kell tartani. Mi veszélyeztetheti az infláció csökkenését? Sok közgazdász

van a teremben, óvatosan próbálok fogalmazni - tula

jdonképpen

a béreknek az elszabadulása, kiáramlása, illetve ha olyan

árfelhajtó tényezők megjelenhetnek, amelyeket nem tudunk

kordában tartani. A mi szakterületünkön, az egészségügy

területén az egyik ilyennek a gyógyszerkasszát látom, amelynek

a kordában

tartása valamennyiünk elemi érdeke, hiszen ha

elszabadul, az az inflációt gerjesztheti. Az inflációról egy gondolatot szeretnék idézni, hogy

megértsük, mennyire fontos is a számunkra. Egy bajszos,

szemüveges pénzügyminiszter mondta: "Nincs az a béremelés,

amit ti ki tudtok küzdeni magatoknak, és én nem tudok

elinflálni." - és ennek egypár évig tanúi voltunk az országban.

Ezt a folyamatot nem szabad megismételnünk, nem szabad

visszakerülnünk ebbe a spirálba. Ezért tehát ezen a területen a

realitások között k

ell maradnunk. Sokszor elhangzott a héten, hogy egyre jobban él az ország,

soha nem látott két jó éve volt. Akkor mi az oka annak, hogy

nem nőhetnek ilyen nagyságrendben a bérek? Miért nem

fogyaszthatjuk el mindazt, amennyivel fejlődtünk, amennyivel

nőttün

k?