Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 9 (85. szám) - A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - NÉMETH ZSOLT (MDF):
1212 érdekében a kimerült szénhidrogénkutakat földgáztárolókká alakítsa, melynek meg valósítására a gázszolgáltatási törvény módosításáról rendelkező 1997. évi XX. törvény 13. §ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kötelezi". Megjegyzendő, hogy a szöveg megengedhetetlenül pontatlan: nem a szénhidrogénkutak átalakítása révén jön létre a föld alatti gáztároló, hanem a leművelt szénhidrogéntárolók átalakításából. (20.50) A kutak a besajtolást és a kitermelést teszik lehetővé. A gázszolgáltatási törvény idézett bekezdése így szól: "A gázértékesítő rendelkezik belföldi, saját termelésből s zármazó forrással és éves földgázforgalmának 25 százalékát meghaladó olyan belföldi gáztároló kapacitással, amely a téli időszakban teszi lehetővé a teljes betárolható mennyiség értékesítését." Tehát a hatályos törvény a szükséges földgáztároló kapacitások kiépítésére már kötelezte a Mol Rt.t, és e kötelezettsége független a hazai és import földgáz árának viszonyától. Most pedig azt mondjuk, hogy majd e többletbevétel ad erre lehetőséget számára. A Molt egyrészt kötelezni kell a nála képződő többletbevétel kimutatására, másrészt kötelezni kell ezen összegnek nevezett célú felhasználására, és nem csupán a lehetőséget kell megadni, hogy erre fordítsa. Nem ismertek a Mol költségei, de az igaz, hogy fennállása óta nem a költségtakarékos gazdálkodásról híresült el; lásd elképesztően bonyolult szervezeti hierarchia, irányítási szintek, vezetők indokolatlanul nagy száma s a többi. A vállalat természet adta lehetőségei miatt érdemi költségtakarékosságra eddig nem kényszerült, és kérdéses, hogy az újonnan szabályozot t helyzetben erre mi készteti.