Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 9 (85. szám) - A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1201 egyenlíteni, pufferek kellenek, tárolókapacitások kellenek, azoknak a kiképzése viszont r endkívül drága. Mivel rendkívül drága, arra pénz kell, és ez a pénz nyilván abból képződne, hogy a hazai kitermelésű földgáz ára is igazodik a világpiacéhoz, azaz valamivel drágább lesz az eddigieknél. Végül negyedik szakmai érvként azt hozom fel, hogy ené lkül nincs gázpiaci liberalizáció, ami az energetikai politikánk fő prioritása. Enélkül marad a mostani monopolhelyzet, enélkül nincs verseny, nincs árleszorító verseny - majd a későbbiekben árleszorító hatás érvényesül, ugyanis a verseny árleszorító hatás ú , és az EU gázipari irányelvekkel sem lennénk konformitásban. Röviden szólva úgy gondolom, hogy szakmailag elég hatásosan és elég bőségesen érvelhető az, hogy miért kellene vagy miért kell támogatni a kormány által elénk terjesztett törvényjavaslatot. U gyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, a törvényjavaslat indoklásában a figyelmes olvasó kétszer is találkozhatott azzal a pluszérvvel, hogy azért kell mindezt a változtatást most bevezetni, mert most olyan alacsony az import ára, hogy ebben a pillanatban j elentené a legkisebb sokkot a hazai kitermelésű gázár világpiaci árszínvonalra történő átállítása, a fogyasztóknak most lenne a viszonylag a legkönnyebben megemészthető. Különféle számok hangzottak el, hogy ez jelenleg viszonylag milyen kis áldozatok árán lenne végrehajtható. Ezt a törvényjavaslatot azonban a minisztérium nekünk, a parlamentnek három hónappal ezelőtt nyújtotta be, és a sors különös, furcsa fintora, hogy ezalatt a három hónap alatt rendkívül meglódult a világpiacon a kőolaj ára, és tudjuk, h ogy a kőolaj árát - szinte mechanikus kapcsolatban van ez a két szénhidrogéntermék egymással - követi a földgázár. Így aztán az a különös helyzet állt elő, hogy az elénk tett törvénymódosítás fő érve, hogy most kell bevezetni, mert most