Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 9 (85. szám) - A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ZAKÓ LÁSZLÓ (FKGP):
1197 tudom, mondhatóe olyan mértékűnek, amely már szorosan generálná a nem fizetési és lopási hajlamot. Félek, hogy esetleg néhány fog yasztónál ez az utolsó csepp lenne már vagy lesz már a pohárban. Elősegíti a hazai földgázvagyon stratégiai megőrzését, ezáltal támogatja a jövőbeni gázellátás biztonságát, mivel a hazai eredetű földgáz aránya évről évre csökken a termelési és kutatási köl tségek folyamatos növekedése mellett. Az ellátás biztonságához szükséges feltételek megvalósítására fedezetet nyújt. Növeli a bányajáradék vetítési alapját és kulcsát, következésképpen az állami bevételeket - bányajáradék, társasági adó, áfa, osztalék , a mi forrást biztosíthatna a költségvetési törvényen keresztül a kompenzációra. Balla képviselőtársam már említette, hogy a felértékelődés eredményeképpen egy változatlan gazdasági eredményt produkáló, de mérsékeltebb ütemű hazai gáztermelés lehetővé tenné, hogy az orosz partnertől vásárolt többletgázmennyiséget elhelyezzük a piacon, és a megkötött megállapodások alapján magyar árukkal ellentételezzük ennek az értékét. Az előzőekben említett pozitív hatások elmaradásán túl az árszabályozás módosításának eset leges elmaradása negatív következményekkel járna. Ezek közül hármat mondanék. Az áttérés elhalasztása és minél későbbi bevezetése egyre nagyobb egyszeri áremeléssel járna, ami a 2000 utánra tervezett 5 százalékos inflációt figyelembe véve azzal ütközésben állna. A Mol Rt. nem lenne képes egyenrangú partnerként részt venni a liberalizált gázpiacon, és a cég stratégiai nemzeti cégként való szerepvállalása megkérdőjeleződne. Nem utolsósorban a források hiánya a hazai kutatás visszafogásához vezetne, és nem ten né lehetővé az egyoldalú importforrásfüggőség mérséklését.
