Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 9 (85. szám) - A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - MÁRTON ATTILA, a gazdasági bizottság előadója:
1182 megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak, a bizottság előadójának. MÁRTON ATTILA , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak. Az előttünk fekvő T/1446. számú törvényjavaslat látszólag kis módosít ó javaslatnak tűnik, de valójában mégis nagyon nagy jelentőségű. A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi és a bányászatról szóló 1993. évi törvények módosítására azért került sor, mert a gáztörvényben a gázár szabályozásában egy teljesen ésszerűtlen, az Európ ai Unió jogrendjével nem konform előírás szerepelt. Eszerint a hazai gáz értékelése eltér az import gázár értékelésétől. Ez a jogszabály alulértékelte a hazai földgázt, és ennek megfelelően nem ösztönzött megfelelő gázvagyongazdálkodásra. Az import és a h azai gáz értékének összehasonlításában nem a reális értékviszonyokat vette figyelembe. A törvény módosítását az írja elő, hogy ugyanúgy kell a hazai gázt is értékelni, mint az importot. Ezzel egyidejűleg a bányatörvény módosítása a hazai gáz kitermelőjénél keletkező többletbevétel egy részét a költségvetés javára el kívánja vonni oly módon, hogy a gáz után fizetendő bányajáradékot a korábbi 12 százalékról 18 százalékra emeli majd fel. Ez a törvénymódosítás összhangban van az Európai Unió jogrendjének átvéte lével, és összhangban van azzal a követelménnyel, hogy a hazai ásványvagyonnal is ésszerűen gazdálkodjunk. A fentieken túlmenően a törvénymódosítással - és ez a többségi véleményekben is egyértelműen testet öltött - lehetővé válik a kiegyensúlyozottabb gáz ellátás a hazai kitermelés fokozásával abban az esetben, ha erre rendkívüli helyzetekben - például hideg téli hónapokban - szükség van, illetve az is nagyon fontos tényező , ami szintén felvetődött a bizottsági
