Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Radu Dumitru Alexandru, a román képviselőház gazdasági bizottsága elnökének és kíséretének köszöntése - A gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
42 Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Mindig nagy tisztel ettel hallgatom Vojnik Mária képviselő asszonyt, mind a bizottságban, mind az Országgyűlésben, és most is örülök annak, hogy a rá jellemző higgadtsággal visszaterelte a vitát abba a mederbe, amelyben annak itt egyébként folynia kell, és amelyben, meggyőződ ésem, mindvégig folyt is. A vélelmezett összeg kérdése, illetve az, hogy milyen jövedelmet állapítanak meg ilyen esetben, ezzel kapcsolatban egyetlen dologra mindenképpen felhívom a figyelmet: választhat az illető, hogy számára melyik a kedvezőbb. Magyarul : ha a gyes értéke magasabb, mint mondjuk, amekkora a gyed értéke lenne, mert olyan alacsony a jövedelme valakinek, vagy olyan alacsonyat kellene esetleg vélelmezni, ebben az esetben természetesen választhatja a gyest. Ám volt egy nagyon fontos mondata Voj nik Máriának, ami egybecseng a szándékainkkal, és ezt egy korábbi alkalommal már el is mondtam. Tervezzük és keressük annak a lehetőségét, hogyan lehetne az egyetemen, főiskolán tanulók részére a gyermekgondozási díj igénybevételét biztosítani, hiszen ez r észint nem egy nagy költségvetési tétel, tekintetbe véve azt, ahány gyermeket ma nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai hallgatók szülnek - ez korábban sokkal magasabb szám volt, és ez örvendetes volt. Keressük tehát ennek a lehetőségét. S még valami, a mit az elnök asszony elmondott, és föl is hívta a figyelmét erre a Házban mindenkinek: a mai napon nem zárjuk le ennek a törvényjavaslatnak az általános vitáját. Ezt azért kezdeményeztük, hogy legyen időnk, akár egész nyáron, részletekbe menően mindenkinek elkészíteni azokat a módosító javaslatokat, amiről úgy gondolja, hogy ettől csinosabb, szebb, jobb lenne a gyed. A lényeg az, hogy gyed lesz, és ez hasznára lesz a magyar társadalomnak, és ahogyan Hegedűs képviselő úr mondta, virágcsokorként átadhassuk a leendő édesanyáknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra megadom a lehetőséget Bauer Tamás képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőcsoportjá ból. Képviselő úr! BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Kedves Bartha László Képviselő Úr! Kedves Lévai Tibor Képviselő Úr! Azt mondja Lévai képviselő úr, hogy mi találkoztunke már az utóbbi időben szülőképes korban levő nőkkel. (Derültség .) Azt mondja Bartha képviselő úr, hogy adjuk meg a lehetőséget a gyerekvállalásra a magyaroknak. Nos, mi lett volna, ha akkor, amikor szabaddemokraták például a magasabb családi pótlékra, az úgynevezett kiegészítő családi pótlékra nyújtottak be módosító j avaslatot, és önök azt mondták, hogy ezt nem, akkor mi azt mondtuk volna, hogy kedves fideszesek, találkoztake önök szülőképes korú nőkkel, miért akarják elvenni a magyar néptől a gyerekvállalás lehetőségét? Mi ilyet nem mondtunk. Csak arra szeretném önök et figyelmeztetni, tisztelt képviselő urak, hogy a vita nem arról szól, hogy kelle támogatni a gyerekvállalást, hanem arról szól, hogy milyen módon. (16.00) Én ezt ma már sokadszor ismétlem el, de kénytelen vagyok, mert miutá n ezt elmondtuk erről az oldalról nem tudom, hányszor, önök megint úgy állítják be a dolgot, mintha arról folyna a vita, hogy kell vagy nem kell az államnak támogatni a gyerekvállalást. Nem erről folyik a vita. Azt próbáltam elmagyarázni a felszólalásomban , hogy minden támogatási formának megvan a szociális, a költségvetési és a gyerekvállalást ösztönző hatása. Ebből a szempontból kell a különböző formákat összehasonlítani, és eme összehasonlítás során jutunk más következtetésre - Horváth képviselő úr már a rról győzi meg őket, hogy ne adják elő újra, új kétpercesben a saját érveiket, ha jól láttam. Én is abbahagyom, mert tényleg ismételjük egymást. Csak higgyék el, hogy a hogyanról, a formáról folyik köztünk a vita, és nem az akaratról általában.
