Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAJOR TIBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
319 vezetői, akik a területfejlesztésben érintettek, meghívotti státuszban részt vesznek a megyei fejlesztési tanácsok munkájában. Úgy gondolom, hogy ezen a két ponton az elhangzott vélemény ek alapján - ha csak a szakmai megközelítést nézzük - kialakítható olyan egyetértés, amely módosító indítványok szövegszerű megfogalmazásával mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról javíthatja a benyújtott javaslatot. Problémája ennek a javaslatnak, hog y egyrészt - ez ma már kritikaként elhangzott - értékelés lezajlása nélkül került előterjesztésre, illetve azt is problémának érzékelem, illetve tekintem, hogy olyan módon került beterjesztésre, hogy az Országos Területfejlesztési Tanács ebben a tartalomba n ezt nem vitatta meg, nem tárgyalta meg - egy másik törvényjavaslatot a februári ülésén tárgyalt. Az Országos Területfejlesztési Tanács május 13ai ülésén csak úgy került a dolog szóba, hogy a tanács egyik tagja kérte, hogy mivel tudomása szerint a kormán y már állást foglalt a benyújtott javaslatról, foglaljon ebben állást az Országos Területfejlesztési Tanács is. Ezt követően a tanácsban jelen lévő minisztériumi képviselők már nyilván - miután elfogadott kormányjavaslatról volt szó - nem szavaztak, de az összes többi szereplő, tehát aki nem miniszteriális szereplő az Országos Területfejlesztési Tanácsban, egyértelmű álláspontot foglalt el abban, hogy az általam első pontként említett reálszféra képviselete nem megfelelőképpen van szabályozva a regionális f ejlesztési tanácsok felállásában. Ennek kapcsán a korábbi, februárban tárgyalt javaslat tartalmával értettek egyet, és nem értettek egyet azzal a javaslattal, amelyik itt az Országgyűlés tárgyalásának a témáját képezi. Ez már csak azért is érdekes, mert a '96. évi XXI. törvény ma is hatályban lévő szabályozása szerint a 8. § (3) bekezdés a) pontjában megfogalmazásra került, hogy részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében, s döntéselőkészítő, javaslattevő, véleményező és koo rdinációs feladatkörben játszik szerepet az Országos Területfejlesztési Tanács. Azt hiszem, ha a tanács eme felhatalmazását komolyan vesszük, akkor azt is mindenképpen komolyan kell venni, hogy ebben a tanácsban májusban döntés született, és ezt a májusi d öntést megítélésem szerint érvényesíteni szükséges a parlamenti vitában, akár úgy is, ahogyan már említést tettem róla: ellenzéki, illetve kormánypárti egyetértés alakulhat ki e kérdésekben. Szeretném megemlíteni továbbá azt is, itt már többen kifogásolták , én is hiányoltam, s az előkészítés során, a bizottsági vitában is elhangzott, hogy ha e törvényjavaslat a következő években kiterjed az általunk áhított és megcélzott európai uniós források megpályázásának feltételrendszerére, akkor semmiképpen nem kerül hető meg az a kérdéskör, amely a törvényjavaslat pénzügyi, gazdasági megalapozását jelenti. És itt nem feltétlenül arról van szó, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén hány forint az az összeg, amely szükséges a javaslatban szereplő intézményrendszer mű ködéséhez, hanem sokkal inkább arra gondolunk és azt hiányoljuk, hogy ennek a javaslatnak a benyújtásánál egyáltalán nincs érintve az a pénzügyi feltételrendszer, amely az uniós források eléréshez szükséges lehet, és szükséges kell hogy legyen. Nincs érint ve az, hogy milyen módon, milyen eszközrendszerrel fogja a kormány biztosítani a magyar finanszírozás, a magyar részvállalás kötelezettségét. Megítélésünk szerint ebben is az jelenti a problémát, hogy a benyújtásakor a kormány eléggé sajátságosan és egyold alúan értelmezte a partnerség kifejezést; egyoldalúan értelmezte, mert úgy gondolta, hogy csak kormányzati szereplőknek kell partnerségben lenniük a területfejlesztés szereplői közül, és nem vette azonos jogú, azonos státuszú és azonos kötelezettségekkel i s bíró partnereknek az egyébként jelen pillanatban ma azonos joggal rendelkező partnereket. Nagyon fontosnak tartanám, ha ezt a kategóriát, ezt a kifejezést, hogy partnerség és partnerek, kellő tartalommal és kellő súllyal értelmezné újra a kormány, s akko r megítélésem szerint az imént elmondott sarkalatos pontokban a most benyújtott javaslat olyan módon lenne módosítható, olyan módon lenne korrigálható, ami lényegesen javítaná a későbbi együttműködést. Nem tudok elképzelni olyan területfejlesztést sem regi onális szinten, sem megyei szinten, amelyben a reálszféra képviselőinek meghatározó szerepe ne lenne.
