Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
32 többen jutnak színházba, de ez egy jövedelemátcsoportosítást jelent ama réteg javára, amelyik a lakosság átlagánál többet jár színházba és hangversenyre, és ezek bizony a magas jövedelműek. Azt kell végiggondolni, hogy ennek a háromféle hatásnak - a költségvetési hatásnak, az adott célt szolgáló hatásnak és a szociális hatásnak - milyen az egyenlege. Én azt gondolom, hogy ugyanígy kell eljárni a családi támogatásoknál is. Például - csak hogy nagyon kézenfekvően nézzük a dolgot : a családi pótlékról tudjuk azt, hogy nagyon jól szolgálja az adott cél elérését - mert hiszen mindenekelőtt ezt veszik figyelembe, ha valamit egyáltalán figyelembe vesznek a gyermekvállalási döntéseknél, egy régi meggyökeresedett forma ; másodszor van egy komoly költségvetési vonzata; és harmadszor minden szociálpolitikai, szociológiai vizsgálat azt mutatja, hogy a családi pótlék, amelyhez min denki hozzájuthat, aki gyereket vállal, szociálisan kifejezetten az alacsony jövedelműeknek kedvez. Képviselőtársam, aki ezzel foglalkozott, nyilván ismeri a Tárki vizsgálatait, amelyek ezt egyértelműen kimutatják. Ezzel szemben például az adókedvezménynek hasonló hatása van minden más szempontból, de a szociális hatása kifejezetten kedvezőtlen, mert az alacsony jövedelműek nem jutnak hozzá, a magas jövedelműek meg hozzájutnak. Az a kérdés ezek után, hogy amikor egy új formát behozunk, vagy visszahozunk egy megszüntetett formát, akkor ebből a három szempontból mérlegeltünke kellőképpen. (15.20) Azt gondolom, tisztelt fideszes képviselőtársaim, hogy ha ebből a szempontból mérlegeljük egy új forma behozatalát, akkor arra kell jutnunk, hogy a gyerekvállalás sz empontjából való pozitív hatása nem jobb, mint a többi formáé; nem állítom, hogy rosszabb, ez mérlegelés kérdése - Béki Gabriella és Takács Imre is beszélt erről , mindenesetre nem jobb. Má sodszor azt kell mondanunk, ami a költségvetési hatását illeti, ez ma bizonytalan, ez kiderül az előterjesztésből, hogy szinte kiszámíthatatlan. A harmadik hatás szempontjából pedig, nevezetesen a szociális, ha úgy tetszik, réteghatás szempontjából megítél ésem szerint kedvezőtlenebb, mint akár a gyes, akár a családi pótlék. Ezért, a háromféle szempont összehasonlító mérlegelése alapján gondolom személy szerint azt, és ebben - mint hallhatták - Béki Gabriellával is egyetértünk, hogy ha van többletpénze csalá dtámogatásra a mindenkori Országgyűlésnek, a mindenkori költségvetésnek, akkor azt nem ebben a formában, hanem a szociális szempontból előnyösebb gyes, illetve családipótlékemelés formájában kell felhasználni. És amikor nekünk kormánypártként volt befoly ásunk arra, hogy mi történjék, akkor minden erőnkkel ezt szorgalmaztuk, és a ciklus második felében, amikor a szükséghelyzet már múlóban volt - '9798ban , ebben értünk is el bizonyos eredményeket. Végül szeretnék arra a kérdésre is válaszolni, amit itt egy közbeszólás formájában egyik kormánypárti képviselőtársunk felvetett: hanem mitől, ha nem ezektől a formáktól? Ebben a kérdésben Takács Imrével kell hogy egyetértsek. Minden vizsgálódás azt mutatja, hogy a gyerekvállalás alapjában véve és hosszabb távo n nem ezeknek a konkrét támogatási formáknak a függvénye, hanem a társadalom általános, ha úgy tetszik, lelkiállapotának. Nézzék meg a nemzetközi adatokat, amelyekből különösen egyre hívnám fel a figyelmüket, a volt NDK, KeletNémetország népesedési adatai ra. Abban az országban a rendszerváltás után az addig is igen alacsony, a magyarországihoz közel álló születésszám a felére esett vissza, egyszerűen azért, mert maga a rendszerváltás, annak minden hatásával együtt egy rendkívül súlyos, a háborúkhoz hasonló társadalmi megrázkódtatás volt. Nekem szilárd meggyőződésem, hogy ami nálunk történt és történik a népszaporulat, a népességszám alakulásában, az nem ennek vagy annak a konkrét intézkedésnek a következménye, hanem annak a hallatlanul súlyos megrázkódtatás nak, amit a magyar társadalom számára az elmúlt 1012 év története jelent. A másfél millió munkahely megszűnésének, az infláció megugrásának, a lakosság egyharmada létfeltételei elbizonytalanodásának volt itt döntő szerepe. És ami hosszabb
