Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VILÁGOSI GÁBOR jegyző: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BECSÓ ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BECSÓ ZSOLT (Fidesz):
294 Köszönöm szépen, elnök asszony. Mára azonban három év telt el a törvény hatálybalépése óta, így elegendő tapasztalat halmozódott fel és érlelődött meg ahhoz, hogy az azóta bekövetkezett változásokat feldolgozva szükségessé váljon a törvény módosítása. Külön aktualitást ad a törvény módosításának az a tény, hogy a törvé ny hatálybalépésétől máig eltelt időszakban nem sikerült megőriznünk a többi csatlakozni kívánó országgal szemben e téren kivívott előnyünket. Időszerűségét alátámasztja még egyrészt a kormányzati struktúra változása, másrészt az a szükségszerűség, hogy a magyarországi területfejlesztés intézményrendszerét az európai uniós csatlakozási folyamat követelmény- és szervezeti rendszeréhez kell igazítani. Tisztelt Képviselőtársaim! A területfejlesztésben olyan intézményrendszert érdemes alapul venni és működési e lveket szükséges követni, amelyek az üzleti életben már beváltak és az érdekérvényesítés lehetőségeit sem korlátozzák. Úgy gondolom, valamennyiünk számára evidencia kell legyen, hogy a jövőbeni intézményrendszer egyik alapja a régió. A törvénymódosítás köz éppontjában - helyesen - a regionális fejlesztési tanácsok megerősítése, a működési terület hézag- és átfedésmentes kialakítása, a megfelelő munkaszervezet létrehozása és a kötelezően ellátandó feladatok meghatározása áll. Az elmúlt évek során a megyei ter ületfejlesztési tanácsok döntései értelmében önkéntes alapon jöttek létre a regionális fejlesztési tanácsok. A működést azonban bizonytalanság jellemezte. Jelentős különbségek voltak felfedezhetők az egyes tanácsok szerepvállalását és aktivitását tekintve. A megalakult fejlesztési régiók területe sok esetben, például az északkeletmagyarországi régió esetében, nem esett egybe a tervezési statisztikai régiók határaival, illetve több megye regionális fejlesztési tanácsnak is tagja lett. Nem kérdés számomra, h ogy a Magyarországon kialakítandó régióknak kapcsolódni kell az Európai Unió területi statisztikai nómenklatúrájához, a NUTSrendszerhez, de felvetődik, hogy miképpen és milyen időbeli ütemezéssel. Az Országgyűlés 35/1998. számú határozatában az országos t erületfejlesztési koncepcióban már kialakított a NUTS II. szinten hét tervezési statisztikai régiót. A tervezési statisztikai régiók törvényi szintre emelésére azért is szükség van, mert azok ma még valójában csak adminisztratív szempontból tekinthetők lét ezőnek. Az eltérő érdekek következtében azonban az utóbbi hónapokban elementáris erővel törtek a felszínre a különböző vélekedések, melyek eredményeképpen jelentős időveszteséget szenvedtünk el akkor, amikor a folyamatok felgyorsítására lett volna szükség. A régiók kialakításának legfőbb érveként merül fel sokszor az, hogy létrejöttük nélkül nem juthatunk hozzá az Európai Unió bizonyos forrásaihoz. Bár az Európai Unió nem írja elő formálisan, illetve kötelezően a régiók kialakítását, de tisztá ban kell lenni azzal, hogy bizonyos támogatási formák szabályait csak a régió képes kielégíteni. Ha pedig közvetlenül részesedni akarunk azokból az előnyökből, amelyeket az Európai Unió keretén belül működtetett különféle alapok nyújtanak, akkor elkerülhet etlen az alapjuttatás feltételeit jelentő szabályokhoz alkalmazkodni. Ennek feltételét teremtette meg a tervezésistatisztikai régió intézményének a bevezetése. Ez a lehatárolás két fontos elvet érvényesített: határai megfelelnek a megyehatároknak, és lakó népességük - a középmagyarországi régió kivételével - közel azonos nagyságrendű. Tisztelt Országgyűlés! A régió kialakításával kapcsolatos viták saját megyémben is felszínre törtek. Nógrád megye az ország egyik legkisebb megyéje, és számos mutató tekintet ében fokozottan fejlesztendő térségnek tekinthető. A megye eltérő adottságú térségei között véleménykülönbség alakult ki a tekintetben, hogy melyik régióhoz való kapcsolódás lenne a legelőnyösebb számunkra. A Nógrád déli és nyugati térségében elhelyezkedő települések ezer szállal kötődnek a központi régióhoz, Budapesthez és agglomerációjához. Naponta több ezer ember ingázik a központi terület és Nógrád között. Ott veszik igénybe az egészségügyi, oktatási, kulturális és egyéb szolgáltatásokat. Érthető volt t ehát az ott élő emberek álláspontja, törekvése.
