Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak

1999. június 22 (81. szám) - Kovács Kálmán (SZDSZ) - az igazságügy-miniszterhez - "Információáramlás" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):

251 parlamentre tartozik. A képviselő úr első felvetésével magát az Országgyűlést próbálja burkoltan

interpellálni, amihez természetesen nem tudok segédkezet nyújtani. Más a helyzet a kettes számú kérdéssel, és ezért azt is megismétlem: ön szerint nem sértie az állampolgárok tulajdonhoz való jogát a

z új rendelkezés? Ennek megválaszolása már valóban

igazságügyi kompetencia, és vagyok olyan helyzetben, hogy választ is adhassak. A válaszom

egyértelmű: nem. A tulajdonjog alkotmányos alapjogunk. Olyan jog azonban, amely meghatározott

feltételek mellett, k

izárólag törvényi rendelkezés alapján elvonható, illetve korlátozható is. Valamennyiünk találkozott már élete során a kisajátítással, a szolgalmi joggal, tehát azokkal a

jogi tényekkel és körülmé

nyekkel, amelyek a tulajdonjogot kényszerűen korlátozzák. Ilyenkor a

tapasztalat szerint kétféle tulajdonosi magatartás létezik. Az egyik a tudomásulvétel, amikor is a

tulajdonos elfogadja azt, hogy - itt most a törvényt idézem - "tulajdonát közérdekből, a

z elkerülhetetlenül szükséges esetekben és mértékben, vagyis szükségesen és arányosan korlátozzák".

Ebben az esetben fel kell mérni a korlátozás mértékét, és ha tetszik, ezt pénzre kell váltani. A

közérdek, esetünkben a távközlési érdek áll az egyik oldalo

n, a magánérdek, azaz a pénzbeli

kiegyenlítés a másikon. Csak így hangolhatók össze az egymásnak ellentmondó igények és érdekek. Sajnos hagyományainkat ismerve számolnunk kell egy másik tulajdonostípussal is, azokkal, akik

szeretnék megakadályozni a törvén

yes szolgalmi jog létesítését, vagy azért, hogy ebből esetlegesen

nagyobb anyagi előnyt szerezzenek, vagy csupán öncélúan. (16.20) Vannak ilyenek is - szeretnék hátráltatni a beruházást. Szinte már iskolapéldák azok az

időlegesen félbehagyott autópályák, a

melyek egy útba eső vityilló miatt nem tudtak továbbépülni.

Ilyenkor a közlekedők tízezreinek érdeke állt szemben egyegy csökönyös ellenállóéval, és sajnos

nem egyszer komoly időbe került, hogy a többség érdeke érvényre juthasson. Ezt a hosszas alkudozási folyamatot küszöböli ki a távközlés érdekében a törvénymódosítás. A

polgári törvénykönyv szerint az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az arra feljogosított szervek

feladataik ellátásához szükséges mértékben ingatlanát időlegesen használják és abban őt korlátozzák. Ugyanígy a Ptk. alapján az ingatlanra közérdekből szolgalmi jogot lehet alapítani. Mindezért

kártalanítás jár, amelyet vita esetén, szakértői vélemény alapján a bíróság állapít meg. Amennyiben a

távközlő eszközök elhelyezése az ingatlan ha

sználatát megszünteti vagy jelentősen akadályozza, a

tulajdonos akár az ingatlan

(Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) egészének megvásárlását, kisajátítását is kérheti. Utolsó mondat: a határozattal szemben jogorvoslatnak, végs

ő soron bírói útnak is helye van, ily

módon nincs szó az alkotmány sérelméről... ELNÖK (Gyimóthy Géza)

: Államtitkár úr! DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár

: ...a jogorvoslat joga teljes mértékben érvényesül. Köszönöm a figyelmüket.

(Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza)

: Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae a választ. KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ)

: Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön válaszából idézek: ez a javaslat tehát korlátozza a tulajdonhoz

való jogot. A második gondolat: eddig a távközlési szolgáltató cég a tulajdonossal alkudott a

létesítmény létrehozásáról, megépítéséről, ezután a szolgáltató cég a hatósággal fog tárgyalni, és a

hatóság képviseli az állampolgár érdekeit is.