Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZILI KATALIN (MSZP):
174 Mennyiben tesz eleget ennek az el várásnak az a törvénytervezet, amelyet most tárgyalunk? Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a hét szakaszban megfogalmazott törvénytervezet módosításához 14 darab megjegyzést tegyek. A tervezet szabályozza a területfejlesztési tanács és munkaszer vezete működésének törvényességi felügyeletét. Ezzel a törvény belső egyensúlyát, arányait - a szabályozás mélységeire is figyelemmel - felborítja. Zárójelben teszem hozzá, hogy nyolc bekezdés foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Rögzíti a tervezet, hogy a me gyei területfejlesztési tanács pályázati rendszer keretében dönt a pénzeszközök felhasználásáról. Ebben a tervezetben többet ilyenről nem szól a jogalkotó, nem tudni, hogy a regionális fejlesztési tanácsokban milyen előírások érvényesülnek, mely szinteken hogyan történik a pénzek felosztása. A megyei területfejlesztési tanács tagjává teszi a tervezet a földművelésügyi hivatal vezetőjét. Ennek alapján felmerül az a kérdés, hogy mi van a többi dekoncentrált szervezet vezetőjével. Ők megfigyelői státuszt kapna k. Ők miért nem tagok? Nem tudjuk, mi lehet a rendezőelve annak, hogy a vízügy, a közlekedés, a környezetvédelem, és sorolhatnánk azokat a területi szerveket, amelyek csak és kizárólag megfigyelőként vehetnek részt a tanács munkájában, holott területfejles ztési szempontból rendkívül fontos munkát végeznek. A tervezet ugyancsak a megyei területfejlesztési tanács tagjává teszi a regionális idegenforgalmi bizottság képviselőjét. Ugyanez megjelenik a regionális fejlesztési tanácsban is, holott ott a regionális idegenforgalmi bizottság elnöke szerepel. Nem tudni, miért szükséges az, hogy mindkettőben ilyen módon képviseltesse magát a regionális idegenforgalmi bizottság. A térségi tanácsokra vonatkozóan, vagy az úgynevezett önkéntes regionális tanácsokra történő s zabályozás ily módon történő megfogalmazása zavarossá teszi a rendszert. Zavarossá teszi azt az intézményrendszert, amelyet a tervezet kialakítani kíván. Úgy gondolom, elegendő lenne rögzíteni azt, hogy a területfejlesztési intézményrendszer valamennyi szi ntjén lehetőség nyílik egymással társulásra lépni, úgynevezett programrégiót alkotni, és a tagság a társuló szervezetek képviselőiből állna, melyhez szükség esetén a kormányzat is csatlakozhatna. Ugyancsak érthetetlen számomra - s jogászként egy kissé érte lmezhetetlen is - a kormányzati képviselet a térségi tanácsban. Ugyanis azt mondja a tervezet, a tanács felkérheti a miniszter, s a miniszter ezt vagy elfogadja van sem. A részvétel érdekében a miniszter is kezdeményezheti, hogy ebben a tanácsban a további akban szerepeljen, a munkájában részt vegyen, ugyanakkor nem tudjuk azt, hogy a tanács ilyen esetben mit tehet, kötelese ezt elfogadni vagy sem. Azt hiszem, hogy ez a fajta szabályozás legfeljebb azt teszi bizonyossá számunkra, hogy a miniszter vagy részt veszt a tanács munkájában, vagy nem, de az biztos. Ugyancsak szól a tervezet a regionális tanácsokról és munkaszervezeteikről, megállapítja, hogy azok jogi személyek. Azt nem tudni, hogy a jogalkotó mit kíván elérni azzal, hogy külön jogi személyként szer epel, vagy együttesen szerepel jogi személyként, ugyanis ha külön jogi személyként szerepel, akkor praktikus lenne ennek a munkaszervezetnek a jogi státuszát is meghatározni. Felteszem, például kht.ban működne vagy valamilyen más formában. Ugyancsak nem t isztázza a tervezet a kormányzati hozzájárulás arányát a regionális tanácsok működéséhez. Ez bizony már elég régi elvárás a területfejlesztési törvénnyel szemben. Van egy másik vetülete a törvénynek: nem konzekvens a székhelyeket illetően. Ott, ahol egyébk ént evidencia - a megyei területfejlesztési tanácsok esetében , azt mondja, a megye székhelye a területfejlesztési tanács székhelye, ugyanakkor nem határozza meg a regionális fejlesztési tanácsok esetében ugyanezt, hanem a szabályozást egyszerűen elvágja azzal, ha már csak egy ellenszavazat is van, abban az esetben felhatalmazza a kormányt arra, hogy jelölje ki a székhelyet. Képviselőtársaim, ez abszolút idegen a területfejlesztési törvény szellemétől. Mindannyian azt szeretnénk - és éppen
