Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az adatvédelmi biztos 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos:
125 Az államtitk ár úr megjegyzéseiből két tételre szeretnék kitérni. Az egyik a koncessziós szerződések kérdése, és ez kapcsolódik Fenyvessy képviselő úr felszólalásához is, hogy tudniillik miközben majdnem nézetazonosság van az Igazságügyi Minisztérium és az adatvédelmi biztos között abban a tekintetben, hogy a koncessziós szerződések lényegi tartalma nem lehet titok tárgya, hiszen közjavak felett rendelkezik a koncesszor, legyen állam a koncesszióba adó vagy legyen önkormányzat, a vita mégis abban van köztünk, hogy az én jogi álláspontom szerint - most nincs idő arra, hogy idézzem a törvényeket, de az én álláspontom szerint - ezt a nyilvánosságot a már megkötött koncessziós szerződésekre is meg kellene adni, mert noha módosítani kellene a koncessziós törvényt, mert nem sz ól róla, de más jogszabályokkal együtt nézve az én álláspontom szerint ezt visszamenőleg is érvényesítendő igénynek tarthatnánk. Jogilag korrekt lehet az ettől részben eltérő álláspont. (22.50) De ha jól értettem Fenyvessy képviselő úr megjegyzését, ő úgy vélte, hogy én a koncessziós szerződések nyilvánossága ellen lennék - ezzel szemben én nagyobb nyilvánosságot kérnék a koncessziós szerződéseknek, mint amit a kormány javasolt. A másik kérdés az adóhatóság nyomozóhatósága. Egyetértek az államtitkár úrral a bban, hogy az nem adatvédelmi kérdés természetesen, hogy adónyomozó szervezet működike vagy sem. Az én kifogásaim adatvédelmi jellegűek voltak. Természetesen ezek olyan szabályok, amelyek kihatnak más jogi részletekre is. De azt mindenesetre mondhatom, ho gy az adónyomozó hatóság megalakulása óta kapcsolatban áll az adatvédelmi biztos hivatalával, és a magam részéről nem azt mondom, hogy személyesen, hanem a Magyar Köztársaság, a Magyar Köztársaság polgárai és a jogrendje szempontjából nyilvánvalóan eminens fontosságú kérdés, hogy az adónyomozó hatóság jogszerűen működjön. Ebben a kérdésben meg lehet őket kérdezni, folyamatos kapcsolatban vagyunk, és a tőlem telhető jogi segítséget ehhez a munkához meg is adom, és jó munkakapcsolat alakult ki az adónyomozó s zervezet és az adatvédelmi biztos hivatala között. Áttérve TuriKovács Béla képviselő úr észrevételeire, szeretném elmondani, hogy azt a megjegyzését, amely szerint a jogkörömet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jogkörének a rovására terjeszteném ki, eddig nem hallottam, és azt tudom mondani, hogy ilyen jogkiterjesztési szándék az én részemről nem áll fenn. A második megjegyzése a jogszabálytervezetek véleményezésére vonatkozik. Egyetértünk abban, hogy az adatvédelmi biztos hatásköre a jogszabályt ervezetek véleményezésére irányul, tehát a jogszabálytervezeteknek egy olyan embrionális állapotában, amely állapotban az még nem minősíthető jogszabálytervezetnek, arra nekem véleményezési jogköröm nincs. Más kérdés, hogy az állam információs politikáját véleményezhetem és ezzel kapcsolatban tehetek megjegyzéseket. Én azt gondolom, nem is éltem olyan pretervezetek véleményezésének jogával, amelyre a kifogás kiterjedt. Az most már örökzöld vitakérdés, hogy vajon 30 nap elteltével vane jogom az ajánlásaimat nyilvánosságra hozni. Pontosan idézte a képviselő úr a törvényt, amely azt mondja, hogy az adatvédelmi biztos felszólítja az adatkezelőt a jogellenes adatkezelés befejezésére, és ha az ajánlását 30 napon belül nem teljesíti az adatkezelő, akkor az adatvéd elmi biztos a nyilvánossághoz fordul. Ezt a kötelezettséget mindig be is tartottam. Viszont a vita ebben áll, és ebben egyébként teljes mértékben kész vagyok a Kisgazdapárt jogi szakértőivel négyszemközt, hatszemközt, nyolcszemközt, vagy ahogy ők óhajtják, megbeszéléseket folytatni. Az én jogi értelmezésem az, hogy ez a törvény az adatvédelem és az információs szabadság törvénye. Tehát amikor egy ajánlás tartalma magában is közérdekű, akkor azt az adatot én köteles vagyok nyilvánosságra hozni. Hadd mondjak egy példát, amely szerintem ezt jól mutatja. Ha azt mondom vizsgálat után, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének a fizetése közérdekű adat, vagy a miniszterek átlagos jutalma közérdekű adat, ezt én nem titkolhatom el a magyar társadalom előtt - ez a vélemén yem. Lehet, hogy tévedek, természetesen nincs a zsebemben a bölcsek köve, ha tévedek és rossz a jogi minősítés,
