Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az adatvédelmi biztos 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
109 A végrehajtó oldaláról azonban a feladat ellátása és a jog feltétlen érvényesítése között időnként az érintett szervet illetően nagyon szűk a mezsgye, nagyon keskeny a palló. A döntés felelőssége és kockázata elsődlegesen m indig az érintettet terheli. Az adatvédelmi biztos úr tevékenységét szemlélve nem feledhetjük, hogy ő éppen ezt a kényes területet, ezt a keskeny pallót járja be nap mint nap. Az adatvédelmi biztosi jelentés szerint csökkent az 1998as esztendőben a különb öző kifogások alapján végzett vizsgálatainak száma, azonban emelkednek a magánszektor adataira vonatkozó kifogások. Ilyen szektorális ügyek merülnek fel a bankok, a távközlési és egyéb közszolgáltató szervezetek és a csomagküldő szolgálatok esetében. Utal a beszámoló arra is, hogy az adatkezeléssel összefüggő egyes kérdések elsősorban az ügyfél személyazonosságának igazolása, illetve a hitelinformációs rendszerek működtetése során merültek fel. A felmerült problémák elsősorban nem a jogalkotás, hanem a joga lkalmazás területén jelentkeztek, azaz nem a törvényhozónak vagy a kormányzatnak kellett lépnie, hanem az ajánlások nyomán az érintett nem állami szervek általában változtattak a kifogásolt gyakorlaton. Mint hallhattuk, nőtt az úgynevezett konzultációs ügy ek száma. Ezekben az esetekben az adatkezelők az adatkezelés megkezdése előtt vagy menet közben felmerülő problémák kapcsán kérnek előzetes állásfoglalást a biztos úrtól. (21.30) Mindez egyértelműen az adatvédelem jelentőségének felismerését, az adatvédel mi kultúra egyértelmű erősödését jelenti, a védelmi igényt saját adatainkkal szemben, akár az állammal, akár a piac szereplőivel, a gazdasági szféra kisebb vagy nagyobb - idézőjelben mondom - "halaival" szemben. Egyébként az Európai Unió illetékes szervei elfogadták azt az ütemezést, mely szerint a magyar kormány 2001ben tervezi az adatvédelmi törvénynek az Unió irányelveivel való teljes harmonizálását. Addig is lehetőségünk lesz azonban az úgynevezett Europolhoz való csatlakozásra, aminek feltétele az, ho gy az ezzel kapcsolatos adatkezelési feladatok figyelemmel kísérésére egy nemzeti ellenőrző szervet jelöljünk ki. Kedvező jelenségnek tartjuk, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az adatvédelmi biztos úr között a bírói függetlenség teljes tiszt eletben tartása mellett jó együttműködés alakult ki. A jogalkotás területén több jelentős, az adatvédelmi biztos által korábban hiányolt törvényjavaslat készült el, amely a közeljövőben várhatóan már elfogadható lesz. Ilyen a közlekedési nyilvántartás jogi háttere, és a nemzetközi követelményekkel összhangban álló új bűnügyi nyilvántartási szabályozás. Követelmény lesz az is, hogy a polgári törvénykönyv átfogó felülvizsgálata során érvényesüljön a teljes összhang az adatvédelmi törvénnyel. Ennek érdekében a z Igazságügyi Minisztérium megkereste az érintett tárcákat, az országgyűlési biztosokat, a különböző köztestületeket, érdekképviseleteket, és észrevételeiket kértük az új kódexhez. A megkeresésünkre érkezett országgyűlési biztosi javaslattal az Igazságügyi Minisztérium egyetért. Mindazok a munkacsoportok, amelyek a polgári jog újrakodifikálásában érintettek, megkapták az országgyűlési biztos javaslatát is, éppen annak érdekében, hogy ezt a törvényelőkészítő munka során figyelembe is vegyék. A bírósági ügyv itel szabályait is illendő most már a modern kor követelményeihez igazítanunk. Gondolok itt az általános szabályozásra, különösen pedig a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos adatnyilvántartásra és a bűnügyi és igazságügyi tájékoztatásról szóló IMBM egy üttes rendelet újrakodifikálására. Mindezt már csak a számítástechnika széles körű alkalmazása és az ügyforgalom megnövekedése is szükségessé teszi. Az új szabályozás előkészítése során az Igazságügyi Minisztérium a többszintű rendezést tartja indokoltnak. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárokat közvetlenül érintő normákat törvényben, míg az ilyennek nem minősülő további kérdéseket, részletkérdéseket rendeletekben látnánk jónak meghatározni.
