Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 4 (54. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAJOR TIBOR (MSZP):
998 egy új (4) bekezdéssel egészüljön ki. A kiegészülés arra irányulna - az első három szakaszban megfogalmazásra kerül, hogy az új község alakítása, illetve a településegyesítés megszüntetése a döntés után mily en előnyökkel jár az új község létrehozására vonatkozóan , hogy az érintett képviselőtestület készítse el a tervezett változás után megmaradó településre vonatkozó költségvetés számítási adatait is, hiszen egy ilyen szervezési folyamat, ha végiggondoljuk , kihat a megmaradó településre is, változhat, sőt mi több, biztosan változik is a közigazgatási határ. Változik a vagyoni helyzet is. Tehát úgy ítéljük meg, hogy korrektebb lenne, ha népszavazás előtt bemutatnánk az ott élő lakosságnak, hogy az új eljárás , tehát ha kiválik az új településrész, a maradókra milyen hatással van. Ez a módosító indítvány érinti a 9. § (1) bekezdését, mely úgy módosulna, hogy a helyi népszavazás előtt a választópolgárokkal a bekövetkező változást ismertetni kell. Végezetül szóln i szeretnék a 13. §hoz benyújtott módosító indítványunkról. Az általános vitában is megfogalmaztam már, hogy a 813. §ig az új községgé nyilvánítást, illetve a településegyesítés fogalmát konzekvensen alkalmazza a törvényalkotó, sőt mi több, bevezeti a k özséggé nyilvánítás komplex fogalmát is, amit az önkormányzati törvény ez idáig még nem alkalmazott. Tehát ez helyes, viszont nem értjük, hogy a 13. §ban miért csak az új község alakulása esetén biztosítja a törvényalkotó azt a jogot, hogy a választást kö vetően legkésőbb 6 hónapon belül az érdekelt képviselőtestületek állapodnak meg a vagyonról, a közigazgatási terület megosztásáról az új közigazgatási határvonalban. Ugyanis diszkriminatévnak tartjuk, hogy ez a jog nem illeti meg a településegyesítés megs züntetése során létrejövő képviselőtestületeket. Szeretném elmondani, hogy ebben a paragrafusban megállapodás hiányában - bármelyik érdekelt képviselőtestület keresete alapján - a megyei bíróság dönt. Ez helyes, viszont ismételten meg kell fogalmaznom, h ogy a településegyesítés megszüntetése esetén ezt a jogorvoslati lehetőséget, hogy bírósághoz fordulhatnak az újonnan létrejövő képviselőtestületek, a törvénytervezet nem tartalmazza. Méltánytalannak érezzük tehát, hogy a településegyesítés megszüntetése kapcsán a bírói út igénybevételéből az érintett képviselőtestületek ki lennének zárva. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy a 13. §hoz benyújtott módosító indítványunkat a döntés során támogatni szíveskedjenek! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Bajor Tibor úrnak, az MSZP képviselőjének. BAJOR TIBOR (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A most következő részben elsősorban technikai problémákra hívná m fel a figyelmet, ezekkel kapcsolatban nyújtottam be módosító indítványt. A 25. számú indítvány arról szól, hogy nemcsak természetes határt lehet vagy kell egy megyehatármegállapításnál figyelembe venni, hanem adott esetben vannak olyan vonalas infrastru ktúraberuházások, amelyekhez ez is szükséges lenne. Hiszen nem lehet megtenni, hogy egy főközlekedési út, mondjuk, 100 méter hosszban másik megyéhez tartozzon, hisz mint ismerjük, a mostani felállás szerint - pláne ha az régióhatár is lesz - szinte megold hatatlan lesz ennek az útszakasznak a rendben tartása, fenntartása. Szintén technikai jellegű dolog, hogy a földhivatalhoz a kezdeményező önkormányzatnak térképvázlatot vagy hiteles térképmásolatot kell benyújtania. Nem tudom megérteni, miért elég egy térk épvázlat egy ilyen fontos döntés előkészítésénél, s miért nem lehet hiteles térképmásolatot adni, aminek azért mégiscsak más az értéke. Abba külön már nem kívánok belemenni, hogy az írásbeli tájékoztatót készítik, a szóbeli tájékoztatót pedig adják, s itt pedig írásbeli tájékoztatót adnak - ez egyéni ízlés kérdése. Az viszont már nem, hogy minden önkormányzatnál megvan az a helyben szokásos mód, ahogy a lakosságot tájékoztatják. A törvénytervezethez benyújtott módosításom azt tette volna lehetővé, hogy a he lyben szokásos módot alkalmazzák, ami - ne nevessenek rajta - lehet
