Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 4 (54. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IVÁNCSIK IMRE (MSZP):
994 nevezetesen az, hogy az eljárási szabályok ilyetén formálását követően az igazgatási szervek, a kormányzati szervek elleni támadások hatásfoka, er eje csökkenhet, mégpedig azért, mert ez az eljárási törvény igyekszik megoldani ezeket a problémákat. Én tényleg örülök annak, hogy az ellenzéki pártok - nem csak azért, mert az Alkotmánybíróság előírta, hogy valamilyen szinten rendezni kell ezt a törvényt , illetve ezt a társadalmi kérdést - támogatták ezt a törvényjavaslatot. Azonban én egy nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig arra, hogy a törvényjavaslat nemcsak az eljárási kérdéseket kellett hogy rendezze, és mint ilyen, értelem szerűen feles törvényről van szó, hanem ahhoz, hogy ez egy koherens rendszert alkosson, értelemszerűen kétharmados módosítást igénylő Ötv.módosításokat is kell eszközölni, hiszen egyrészt hatályon kívül kell helyeznünk az önkormányzati törvénynek egy bizo nyos passzusát, illetőleg a választási eljárásról szóló törvény egyik rendelkezését módosítani kell. Miután az általános vitát követően az előkészítés során - bizottsági ülésen is - az ellenzéki pártok képviselőitől valóban érdemi javaslatok érkeztek, amel yeket egyrészt a kormány is támogatott, és mi a kormánypártok soraiban is támogattunk, ezért került sor az általam felsorolt passzusokban módosító indítványok benyújtására, amelyek egyébként szintén kétharmados többséget követelnek meg. Miután létrejött ez a fajta koherencia az ellenzék és a kormánypártok részéről az önkormányzati törvény vonatkozásában, meggyőződésem szerint nemcsak arra szolgálunk jó példával, hogy adott ügyekben, nevezetesen az Ötv. vonatkozásában kompromisszumokat tudunk kötni, hiszen e zt nemcsak politikai értelemben tettük - és egyetértek képviselőtársammal, hogy jó lenne, ha nem tennénk ebbe bele több politikát, mint amennyi éppen szükséges , a legfőbb vezérlő elv az volt ezekkel a módosító indítványokkal, hogy az önkormányzati törvén ynek a módosítása, amely kétharmados többséget igényel, elsősorban a helyi viszonyok érdekében történik. Nagyon bízunk abban - legalábbis mi, a FideszMagyar Polgári Párt részéről, értelemszerűen erre biztatva a kormányt is, őket tehermentesítve , hogy ez az új szabályozás lehetőség szerint helyben is a kompromisszumkényszert, a kompromisszumra való hajlandóságot fogja erősíteni. Ennek megfelelően a módosító indítványokat a záró- és végszavazásnál természetszerűleg támogatni fogjuk, és magát a törvényjavas latot is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Iváncsik Imre úrnak, az MSZP képviselőjének. IVÁNCSIK IMRE (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az általáno s vitában én a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményét ismertettem, és most azért kívánok a részletes vitában is megszólalni, mert örömmel látom, hogy a módosító javaslatok között visszaköszönnek azok a megállapítások - vagy támogatva, vagy nem támogatva , amelyeket akkor a kisebbség nevében fogalmaztam meg. Az első ilyen az éppen elnöklő dr. Wekler Ferencnek a javaslata, amelyik az 1. § g) pontjának az elhagyását javasolja, ez a megye területének, elnevezésének, székhelyének a megállapítása. Ez zel azért értek egyet ugyanannak az előbb jelzett körnek a nevében, mert már az általános vitában is utaltam arra, hogy úgy ítéljük meg, ez olyan horderejű ügy, és olyan mértékben kidolgozatlan ebben a törvényjavaslatban, hogy mindenképpen indokolt lenne m egfelelő komplexitással a regionális kérdések tárgyalásánál ennek az ügynek a szabályozására visszatérni. Végtelenül örülök annak, hogy a dr. Kovács Zoltán és dr. Buza Attila által benyújtott módosító javaslatot minden bizottság támogatja, és egyetért vele az előterjesztő. Örülök neki, hogy így remélhetően a kisebbségi véleményből sikerül a szavazásnál többséget elérni. Ez arról szól, hogy nem indokolt kizárólag négyévente döntést hozni a parlamentnek, hiszen lehetnek olyan
