Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÁSTHY TAMÁS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
853 nem kérdéses, hogy mi Európához tartozónak tekintjük magunkat. Az EUcsatlakozással kapcsolatban a föld tulajdonlása vonatkozásában Magyarország felmentést kért. Nem véletlen egyébként, hogy az EUnak nincs a földtulajdonlásra, hasznosításra vonatkozó általános szabálya, hiszen ez minden országban a helyi körülményekhez igazodik. A törvényjavaslat az elfogadása esetén 2000. január 1jén léphet hatályba, és az előírásai szerint március 31éig kellene a megelőz ően megkötött bérleti szerződéseket benyújtani. A fent elmondottakat figyelembe véve a bizottság a törvényjavaslatot 13 igennel, 4 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta és ajánlja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (d r. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Básthy Tamásnak, az önkormányzati bizottság előadójának. BÁSTHY TAMÁS , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizott sága február 23ai ülésén megtárgyalta a termőföldről szóló '94. évi LV. törvény módosítására vonatkozó T/757. számú törvényjavaslatot. A bizottság 13 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot támogatta, általános vitára alkalmasnak tartotta . A kormány mezőgazdasági programja előnyben részesíti az életképes családi gazdaságok kialakulását, illetve a beszerző, szolgáltató és értékesítő tevékenység céljára való szövetkezést preferálja. A termőföldről szóló törvény tulajdonszerzésre, valamint a termőföld hasznosítására vonatkozó szabályai ma megfelelő törvényi kereteket biztosítanak ahhoz, hogy a birtokviszonyok az elkövetkező években a családi gazdaságok irányába fejlődhessenek. A törvénymódosítás ezért a jogi személyek és a külföldiek tulajdons zerzésére irányuló előző rendelkezéseket nem tartalmazza. A törvényben jelenleg érvényben lévő tulajdonszerzési tilalmak egyébként egyrészt a belföldi magánszemélyeknek biztosítanak preferált helyzetet, másrészt a tulajdonszerzés mértékének korlátozása alk almas a túlzott birtokkoncentráció megakadályozására. Nem indokolt tehát a törvényben előírt leghosszabb haszonbérleti időtartam eltörlése vagy felemelése, amely a haszonbérlői oldalon gyakori monopolhelyzeténél fogva magában hordozná a jelenlegi földhaszn álati viszonyok koncentrálódását, ami a földtulajdonosok széles körére nézve hosszú időre lehetetlenné tenné a föld saját művelését, a családi gazdaságok kialakulásának lehetőségét, illetve az ehhez szükséges mértékű birtokkoncentrációt. Ugyanakkor a földt ulajdon és a tényleges földhasználat jelentősen szétvált egymástól, miközben a földhasználati viszonyok nem áttekinthetőek, ugyanis jelenleg nincs olyan nyilvántartás, amely a tényleges földhasználatot rögzítené. A szerzési korlátozások kijátszására irányu ló, legtöbbször valamilyen használati jogcímmel fedett törekvések, a zsebszerződések láthatóvá tétele, illetőleg az agrártámogatások igénybevételének feltételét jelentő földhasználat megbízható igazolása érdekében szükség van egy olyan hiteles, hatóság ált al vezetett nyilvántartásra, amely bármely jogcímen történő földhasználatot regisztrálna. A törvény kötelezővé tenné az egy hektár feletti termőföldek használatára irányuló szerződéseknek a területileg illetékes körzeti földhivatalhoz történő kötelező beje lentését azok nyilvántartásba vétele céljából. A regisztráció által láthatóvá válnának a külföldiek által kötött haszonbérleti szerződések is, illetve ennek alapján a mai használatra irányuló szerződések. A földhasználó kénytelen a törvényes feltételeknek megfelelő szerződést kötni a tulajdonossal, és lehetővé válik a semmis szerződések elleni fellépés. Ez a nyilvántartás alkalmas arra is, hogy ennek alapján a földhivatal az agrártámogatások igénybe vételéhez szükséges tényleges földhasználatot biztosító ha tósági igazolást állítson ki, tehát lehetővé válna a törvénymódosítás során az önkormányzatok számára is egy pontos betekintés, amely a haszonbérleti díjak önkormányzatokat illető részét is behajthatóvá tenné.
