Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KAPRONCZI MIHÁLY (MIÉP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
835 Megjegyzem azt is, hogy a '93. december 1jével hatályba lépő borkereskedelmi megállapodás számunkra kedvező helyzetet hozott: meghatározott , de a növekvő mennyiségi keretek közötti magyar borexportra fokozatosan 60 százalékra, míg az EUborexportra fokozatosan 30 százalékra nyújtott vámkedvezményt. Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő 1997. évi CXXI. törvény módosítását valójában azért kell e lvégezni - ahogy miniszter úr is említette , hogy közvetlenül és közvetve is elősegítsük Magyarország európai uniós csatlakozási tárgyalásait, és ahogy a mezőgazdasági bizottság megfogalmazta, a magyar borok kedvező uniós fogadtatását, valamint hogy kiküs zöböljük a hazai termelőket ért hátrányokat. Engedjék meg, hogy a méltán világhírű TokajHegyalja egyik országgyűlési képviselőjeként saját, uniós és részben hegyaljai szemszögből röviden áttekintsem az említett törvénymódosítási javaslatot. Az 1. § közvet lenül érinti, mi több befolyásolja Magyarország uniós tárgyalásait. Amint azt az előterjesztő Torgyán miniszter úr megfogalmazta, az Európai Unió és Magyarország közötti, '93as borkereskedelmi megállapodás meghosszabbításának kizáró okaként jelezték az Eu rópai Unió Bizottsága képviselői a jelenlegi magyar borimportengedélyezési rendszert. A magyar delegáció ígéretet tett arra, hogy az Európai Unióból származó borok számára megfelelő uniós bizonyítványok csatolása esetén felmentést ad a borimport előtti té teles OBIvizsgálat kötelezettsége alól. Az OBI ellenőrzési tevékenységének hatályát - mint ahogy ezt hallottuk - a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló '97. évi bortörvény 68. és 71. §a szabályozza. Ennek értelmében tehát az OBI a forgalomban lé vő borokból mintát vehet, és azt ellenőrizheti, illetve minősítheti. A bortörvény módosítását tehát az Európai Unió azért kérte, hogy ne kelljen két intézménnyel is vizsgáltatni az onnan importált borokat még a szállítás előtt, hanem kölcsönösségi alapon i smerjük el egymás hatósági bizonyítványait, amelyek az árut kísérik. Tisztelt Elnök Úr! Nemcsak az Európai Unió Bizottsága részéről, hanem több tagország, mint például Franciaország, Németország vagy Portugália, Spanyolország kereskedői is több alkalommal kifogásolták, hogy mindez méltánytalanul nehezíti meg az EU magyarországi borexportját, sőt voltak olyan hangok is, amelyek azt feltételezték, hogy a magyar fél részéről ez egyfajta adminisztratív protekcionalizmus. Tudniillik méltánytalannak tartják, hogy míg az unió elismeri az OBI minősítését, addig a magyar fél mintegy akadályozza az uniós származási hely szerinti tanúsítvány elismerését. A másik oldalon látnunk kell, hogy az EUba irányuló magyar borokat jelenleg egy V/1 jelű dokumentum kíséri, amely a lapján a borok az egyes tagországokban forgalmazhatóak. A nem szőlőtermelő országokban pedig eltérő módon új évjárat vagy borféleség esetén vámraktárakból vagy a forgalomból ellenőrzik a borok analitikai paramétereinek egyezését a kísérő okmányokkal. Vagyi s az unióban nincs kétkörös minőségi ellenőrzés. Úgy vélem, hogy a bortörvény jelenlegi módosításával a magyar fél eleget tud tenni az uniós elvárásoknak, hiszen az uniós borkereskedelmi megállapodás meghosszabbítása a tokajhegyaljai és más magyarországi borvidékek termelőinek alapvető érdeke. Ne feledjük, nem kockáztathatjuk a magyar bortermelőknek az uniós, tehát közel mintegy 400 milliós piacra jutásának a lehetőségét. Ha jól belegondolunk, a csatlakozásig hátralévő kéthárom év a kölcsönösség alapján e gy korrekt partneri viszony kiépítését kívánja és teszi lehetővé az Európai Unióval. (12.40) Csak megjegyzem, hogy ne legyenek túlzott illúzióink az Európai Unió borpiacáról, ahová igen nehéz bejutni, és talán még nehezebb versenyben maradni, akár a német, a francia vagy a spanyol borok ellenében. A kérdés itt egészen más. Vajon a szaktárcával a borvidékek kis- és nagytermelői tudnake egy olyan piacrajutási stratégiát kidolgozni és megvalósítani, hogy a 2002es csatlakozás időpontjában a magyar szőlő- és b ortermelők megállják a helyüket az Unió roppant kemény piacán? Ez az elkövetkezendő időszakban, úgy érzem, egy jó csomó feladatot ad számunkra.
