Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
812 Amikor jogalkotástechnika kerül szóba, a legelső, amivel a szakember szembetalálkozik, hogy mennyire precíz a fogalomhasználata az adott törvé nyjavaslatnak. Ez annál is inkább érdekes és fontos itt, hiszen ebben a minőségében régen nem volt ügyet kell ismét megvalósítani, nem járt utat fognak bejárni azok az emberek, akik ezt az összeírást végezni fogják. Ehhez képest azt gondolom, hogy nagyon p ontosan és precízen, a törvényjavaslatban leírtnál valószínűleg sokkal precízebben kell azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a saját gazdaság és az önálló irányítású gazdaság egészen pontosan mit jelent. Ugyanis mindenki számára nyilvánvaló, és a miniszter úr is bizonyára szembetalálkozott ezekkel az ügyekkel a különböző elmúlt félévi bombahatástalanítások kapcsán, hogy bizony, milyen kiszolgáltatott a termelő. Azt lehet mondani, hogy szociológiai értelemben, sőt sok esetben jogi értelemben is hiányoznak az önálló irányítás feltételei. Ez a fogalommeghatározás tehát ilyen értelemben valószínűleg pontosítást igényel. Hiszen igazából mi irányítja, ki irányítja azokat a kis gazdaságokat, amelyek nagyonnagyon kis területen és egyértelműen egy integrátorhoz betag olódva folytatják a tevékenységüket? Azt gondolom, hogy teljesen egyértelmű: az integrátor irányítja őket. Az ő önállóságuk e vonatkozásban kérdéses. Maguk jelentenek? Az integrátor jelent? Azt gondolom, hogy ezeket illik pontosan elkülöníteni. Itt érkezek el arra a pontra, amire már én is utaltam Kékkői képviselőtársam hozzászólására reagálva: igen, én is hiányolom, hogy a termőföldnek minősülő halastó és az erdő kimaradt a területek közül. Hogy kimaradt, nehéz első ránézésre megtalálni, de ha valaki össze nézi a 2. § a)b) alpontját, és ugyanezen paragrafus d) és e) alpontját, akkor ez a hiányérzete egyértelműen alátámasztatik. Hiszen tevékenységi oldalon - ahogy ezt a d) pont tartalmazza - mind a halászat, mind pedig az erdőgazdálkodás szerepel, de mezőgaz dasági hasznosítású területnek nem minősül, és egyik sincs a külön felsorolt területek sorában. Ez annál is inkább indokolt, mert azt gondolom, hogy például az erdő vonatkozásában nincs statisztikai probléma NyugatEurópához képest. A halászat vonatkozásáb an némi problémát talán az okozhat, hogy nálunk kizárólag belvízi, édesvízi halászat folyik. Az Európai Unió szabályozása döntően a tengeri halászatra vonatkozik. Azt gondolom tehát, hogy itt létezik bizonyos különbség, fönnáll bizonyos harmonizáció szüksé gessége, de lett lévén ezek betagolódnak - például a magyar halászok - a támogatási rendszerbe, az összeírásból való kihagyásuk azt a rémképet vetíti előre, hogy az agrárszabályozásból is előbbutóbb kimaradnak. Azt gondolom, hogy ez nem lenne helyénvaló. Ugyancsak Kékkői képviselőtársam említette a területi kamarák adatszolgáltatásának ügyét. Azt gondolom, hogy itt meg kell állni egy szóra. Nem lehet egy szájból egyidejűleg hideget és meleget is fújni. 1999. január 1jével a földművelésügyi és vidékfejlesz tési tárca saját szervezetrendszerét újjáépítve falugazdászhálózatot hozott létre. Ez a falugazdászhálózat ellenzéki vélemények alapján nem feltétlenül alkalmas azon a célok megvalósítására, melyekre a tárca működtetni akarja, de ha már a döntés megszüle tett, akkor mi indokolja most azt, hogy - erre nincs jobb szó - einstandolják a kamarák egyébként saját maguk által felállított nyilvántartásait. Én azonban nem ebbe az irányba javaslom továbbvinni a dolgot. Azt gondolom, hogy a falugazdászhálózat és az é letképesen működő területi agrárkamarák együttes létezése nem olyan párhuzamosság, amit meg kellene szüntetni. Helyénvalóbb lenne tehát a nyilvántartások okkupálása helyett talán a kamarákat felhasználni arra, hogy az általános mezőgazdasági összeírásnál l egyen egy kontrollszereplője, hiszen a Statisztikai Hivatal által való adatfelvétel bizony rejt magában néhány olyan bizonytalanságot, amit nem árt majdan ellenőrizni. (10.40) Csatározás helyett az együttműködésre helyezvén a súlyt meg kellene találni a te rületi agrárkamarák szerepét az általános mezőgazdasági összeírásban, s ezt a törvényben illenék rögzíteni. Törvény szól róluk - mint ahogy az előbb idéztem is , de nem ilyen jelleggel. Ha a közreműködésük más oldalról is biztosítva vagyon, adott esetben reálissá válhat ezen passzus végrehajtása is.
