Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP):
810 Ebből kifolyólag azt gondolom, helyes úton jár az FVM akkor, amikor e tekintetben is szükségesnek tartja a felmérést. Köszönöm hogy m eghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr hozzászólását. Most pedig Kékkői Zoltán képviselő úr következik a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Önt illeti a szó, képviselő úr. KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló, T/718. számú törvényjavaslat az általános indoklásban azt írja, hogy az 1997. évi CXIV. törvény 77. §a értelmében egysé ges állami adatbázist kell létrehozni, működtetni. Ennek érdekében a kormány teljes körű mezőgazdasági összeírást rendel el. Magyarországon a kárpótlási földek és a részaránytulajdonú földek nevesítése, valamint a termelőszövetkezetek átalakulása következ tében pontos adatbázis ma nem áll rendelkezésre. Nagyon időszerűvé vált az összeírás. Az 1. §ban rögzíti a törvény az összeírás időpontját, 2000. március 31ével, s ezt megelőzően 1999 szeptemberében próbafelvételt kell végrehajtani. Tudjuk, rövid az idő, hiszen még nem fejeződött be a részaránytulajdonok nevesítése, azonban bízom abban, hogy ez a törvényjavaslat meggyorsítja ezt a folyamatot. Magyarországon a földbirtokmegoszlásról statisztikai felmérés - előttem Medgyasszay László képviselő már hivatkozo tt erre - a XIX. század végén, az 1895. évi VIII. törvénycikk alapján készült. A birtokmegoszlás akkoriban a következőket mutatta, kicsit részletesebben ismertetném ezt: a 05 holdas törpegazdaságok száma 1 200 000 volt, területük 1 200 000 hektár; az 510 0 holdas kisgazdaságok száma 1 085 000, területük több mint 9 millió hektár; a középgazdaságok száma 19 800 volt és 3 259 000 hektár; a nagygazdaságok száma 3768 és 6 818 000 hektár. A százalékos megoszlás, azt hiszem, többet mond. Ismertetném ezt százalék osan is: a törpegazdaságoknál a területre vonatkoztatva ez a megoszlás 6,15 százalék. S érdekes, amit most említek: az 5100 holdas kisgazdaságok - a mostani számítások szerint 2,560 hektár közöttiek - 48,34 százalék, a középgazdaságok 14,22 százalék, a n agygazdaságok, a nagybirtokok 31 százalékot mutattak. Egy későbbi kimutatás szerint, Trianon után is készítettek ilyet: akkor a kisgazdaságok területe 50 százalékot képviselt, a középgazdaságoké 16,5 százalékot, a nagygazdaságoké pedig 33 százalékot. Még é rdekesebbek ezek a számok, ha megnézzük, hogy a gazdaságok területéből mennyi volt a szántó. A kisbirtokok területéből 73,9 százalék, a középbirtokok területéből 52 százalék, a nagybirtokok területéből pedig csak 43,8 százalék volt szántó. A kimutatást néz ve egyértelmű, hogy Magyarországon igenis meghatározó volt a családi gazdálkodás. Sokszor hallottuk, hogy mit akar a Független Kisgazdapárt a családi gazdálkodással, mikor szerintük nálunk mindig a nagybirtokrendszer volt túlsúlyban. Az előbbi kimutatás ig azolja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium törekvéseit a vidék megmaradása és fejlesztése érdekében. A törvényjavaslat a 2. §ában felsorolja a mezőgazdasági hasznosítású földterületeket: ebben nem szerepel a halastó és az erdő, szerintem a felmérésbe ezeket is érdemes lenne bevonni. A törvényjavaslat 4. § e) pontjában szükséges lenne a földterület aranykoronaértékének a kimutatása is. A földkiadó bizottságok azoknak, akik nem kértek önálló helyrajzi számot, osztatlan közös tulajdonba adták a földet, vagyis közös birtokba adásról ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoztak. Az ilyen tulajdonnal rendelkezők csak aranykoronában kifejezett földtulajdonról tudnak majd nyilatkozni.
