Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KAPRONCZI MIHÁLY (MIÉP):
808 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kormány által beterjesztett, a földművelési és vidékfejlesztési miniszter úr által jegyzett T/718. számú törvényjavaslat, mely "Az általános mezőgazdasági összeírásról" címet viseli, ren dkívüli fontosságú törvényjavaslat, mivel elősegítheti hazánk csatlakozását az EUhoz. Természetesen az is fontos az állam számára, hogy a mezőgazdaság helyzetéről átfogó képet kapjon. A nehéz helyzetben lévő mezőgazdaság helyzetén csak akkor lehet javítan i, ha hiteles és szükséges információk birtokában hozhatók meg a döntések. A Magyar Igazság és Élet Pártja támogat is egy ilyen törvényt. Sajnos az előttünk fekvő törvényszöveg véleményünk szerint nem teljes mértékben felel meg a célnak. A tervezet ugyanis többek között alkotmányossági, adatvédelmi kérdéseket vet fel, alkotmányunk 59. §ának (1) bekezdése ugyanis előírja a személyes adatok védelmét, és a (2) bekezdés a személyes adatokkal kapcsolatos törvények esetében kétharmados többségű döntést ír elő. T ehát minden olyan törvényi szabályozás, amely az állampolgárok személyes adatainak kezelésével kapcsolatos változtatást jelent az eddigiekhez képest, csak kétharmados többséggel fogadható el, és nem sértheti a hatályos, 1992. évi LXIIIas adatvédelmi és az 1993. évi XLVIos statisztikai törvény előírásait. Különös jelentőséget kapott ez a kérdés az Alkotmánybíróság közelmúltban hozott határozatának fényében, mely szerint kétharmados törvényt csak kétharmados szavazással lehet változtatni. A törvénytervezet nem választja szét a statisztikai célra felvett adatokat, amelyek az 1993. évi XLVI. törvény hatálya alá esnek, és csak kizárólagosan statisztikai célra, az adatszolgáltatóra visszavezethetetlenül használhatók fel, és az 1992. évi LXIII. adatvédelmi törvén y hatálya alá tartozó személyes adatok kezelését, sőt a 5. § (4) bekezdése szerint az adatok "kizárólag statisztikai célra használhatók. A név, a lakcím és a tevékenység jellegére vonatkozó adatok az egységes állami adatközlés kialakítására felhasználhatók ." A törvénytervezet nem részletezi, hogy milyen adatokról van szó, hogy melyik végrehajtási szerv felel a polgárok személyes adataiért, és figyelmen kívül hagyja a statisztikai törvény 18. §át, mely kimondja: "Egyedi természetes személy adatszolgáltatóva l kapcsolatba hozható adat csak statisztikai célra használható, mással csak akkor közölhető és abban az esetben adható át, ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen írásban hozzájárul." Úgy gondolom, a személyeknek a lakcímére és a tevékenységére vonatkozó ad atok eléggé egyediek. A statisztikai törvény előbb idézett szakasza mellett az 1992. évi LXIII. törvény 8. § (1) és (2) bekezdése is tiltja az adatszolgáltató hozzájárulása nélküli adattovábbítást. Az adatvédelmi törvény 1. §a viszont az eltéréseket csak abban az esetben engedi, ha azt az adatvédelmi törvény megengedi. Az adatvédelmi törvény viszont ezt mezőgazdasági termelői nyilvántartás céljára nem engedi meg a KSHnak. A jogi és alkotmányos aggályok mellett sajnos szakmai aggályok is felmerülnek. Vélem ényem szerint csak olyan felmérésnek van értelme, mely segíti a termelőket, ezáltal a mezőgazdaság válságának megoldását is. Éppen ezért meglepő, hogy a törvénytervezet preambuluma tartalmazza hazai felhasználók, az Európai Unió, az ENSZ érdekeit, de megfe ledkezik a termelők érdekeiről. A név szerinti nyilvántartásbavétel kiterjed a 2. § a), c) pontjában kötelezően összeírandó egy sertést vagy egy juhot, egy kecskét tartó gazdára is, valamint kiterjed a baromfiállományra is, melynek létszáma mint aprójószá gnak rendkívül változó. (10.20) Nehéz elképzelni, hogy a 4. § b) pontjában - az előbbi példákra hivatkozva - a gazdaság irányításának formájára egy sertés esetében a botot kell beírni, amivel a sertést irányítja a gazda, a termelés céljának pedig, hogy hiz lalás és levágás után a család jó étvággyal elfogyaszthassa. Gondolom, ezt közölni kell az adatfelmérőkkel, hogy pontosan értelmezhető legyen. A tréfát félretéve: nem tudom, mennyire alkotmányos a d) pontban előírt nem és életkor szerinti differenciált öss zeírás, mit ért az előterjesztés a résztvevők gazdasági aktivitásán, s hogyan lehet ezt
