Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
805 lehet tenni , aki valótlan adatot szolgáltat, az természetesen a statisztikai törvény és a szabálysértési törvény előírásainak megfelelően büntethető. De nekünk most nem a büntetésre kellene a hangsúlyt helyezni, hanem inká bb arra, hogy ha ennek a törvénynek a szellemében valóban elkészül egy olyan statisztikai adatbázis, aminek aztán vannak csatlakozási pontjai - természetesen a kamarától, az FMhivataloktól , ezeknek az összevetése megtörténik, akkor ez egy olyan irányítá si rendszernek a kidolgozására lesz alkalmas, valamint fenn tud tartani egy olyan támogatást, ami nemcsak az Európai Unióhoz való csatlakozást könnyíti meg - mert itt egypáran említették, hogy nyilván a strukturális alapokból a támogatási rendszer akkor ér hető el, ha valóban hiteles adatokat szolgáltatunk , hanem ezeknek az embereknek a piacra jutási biztonságát is fenntartja, és egy olyan kiegyensúlyozott termelési irányításra ad alapot, ami nem közömbös annak a több százezer embernek, aki akár főfoglalko zásból, akár részmunkaidőben, vagy egyszerűen csak a saját fogyasztásának kielégítésére foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel. Tehát az itt elmondottak szerinti módosításokkal a Szabad Demokraták Szövetsége ezt az előterjesztést támogatja és önöknek is elfogadásra ajánlja. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr hozzászólását. Hozzászólásra következik Medgyasszay László képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából; őt kö veti majd Kapronczi Mihály képviselő úr. Képviselő úr, önt illeti a szó. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A T/718 számjellel ellátott törvényjavaslat annak elrendelését kéri önöktől, hogy a 2000. má rcius 31ei eszmei időpontban általános mezőgazdasági összeírás legyen az ország egész területén. Ilyenkor általánosan felmerülnek olyan kérdések, hogy szükség vane egy ilyen költséges adatfelvételre, nem elegendőeke az amúgy is soknak érzett, a termelők et különböző jelentésekre kötelező statisztikák, adóbevallások, továbbá az egyébként is elvégzett vetésterületösszeírások és állatszámlálások. Sajnos az időszaki összeírások nem helyettesítik az átfogó, általános felméréseket. A 2000. évre esedékes mezőg azdasági összeírást hazai és külföldi tényezők egyaránt szükségessé teszik. Az összeírást legerőteljesebben a '90es évek második feléig elhúzódó és máig sem befejeződött hazai mezőgazdasági privatizáció indokolja. A megelőző, az 1991ben végzett általános mezőgazdasági összeírás óta a több százezer, legalábbis több ezer új mezőgazdasági kisüzem keletkezett, és látványosabbá vált a földtulajdonlás és a földbirtok szétválása, ami NyugatEurópában évszázadok óta megszokott elkülönülés. A politikai döntéshozók előtt sokszor szinte ismeretlen az újonnan alakult családi gazdaságokban és új típusú szövetkezetekben dolgozók korösszetétele, képzettsége, az ilyen gazdaságok felszereltsége, pénz- és árukapcsolatainak iránya. A továbbiakban az általános vita keretében egy kis történelmi visszatekintéssel arról kívánom meggyőzni képviselőtársaimat és nem utolsósorban a közvéleményt, hogy a magyarországi gazdaságirányítás már száz év óta támaszkodik az általános mezőgazdasági összeírások eredményeire, azaz most nem egy új onnan kitalált, közpénzekre aspiráló adminisztrációt és bürokráciát kell a termelőknek elszenvedniök. Az általános mezőgazdasági összeírás elvégzésének indokait - az Országgyűlés régi jegyzőkönyveinek tanúsága szerint - már a száz évvel ezelőtti magyar ors zággyűlés is mérlegre tette és az elfogadás mellett döntött. Nagyon érdekes volt számomra, amikor ez irányban kutakodtam, hogy az 1895. évi VIII. törvénycikk rendelte el először az országban általános mezőgazdasági összeírás elvégzését. Már akkor is felmer ült a kérdés a honatyák között, hogy vajon szükség vane egy ilyen költséges adatfelvételre, hiszen már akkor is rendszeresen jelentek meg adatok állatszámlálásokról, vetésterületekről, a mezőgazdasággal foglalkozó népesség jellemzőiről. Ezekben a statiszt ikákban az általános mezőgazdasági összeírás nem mutatott fel új vagy más eredményeket,
