Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP):
801 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából; őt követi majd Kis Zoltán képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP) : Köszönöm a szót, alelnök asszony. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Miniszter Úr! Az általános mezőgazdasági összeírást nemcsak az európai unió s csatlakozási szándékunk indokolja, hanem az is, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről csak akkor várható el megfelelő mezőgazdasági szabályozás, ha a szaktárca rendelkezik a mezőgazdasággal foglalkozók és a termelés adataival, hiszen rossz információk alapján csak rossz döntések hozhatók meg. Ezért is támogatja a Független Kisgazdapárt frakciója e törvényjavaslatot. Mivel azonban ez teljes körű adatbázist biztosít a mezőgazdaságról, felvetődik a kérdés: mi szükség lesz az eddig gyűjtött részadatokra; hiszen például a terméktanácsoknak is és az Agrárkamarának is egyik feladata az ilyen jellegű információk gyűjtése és átadása az Agrárrendtartási Hivatalnak. A kormány 236/1998. számú rendelete, amely az úgynevezett regisztrációról s zól, hasonló célból született, végrehajtását a falugazdászok jelenleg is végzik. Mivel az adatgyűjtés pénzbe kerül, az említett párhuzamosságok pazarlásnak tűnnek. Kérdezem, hogy az eddig gyűjtött s még friss részhalmazok átvétele a teljes körű összeírásko r nem megvalósíthatóe. Mindez nemcsak takarékossági szempontból volna célszerű, hanem biztosítaná az adatok egységességét is. Hiszen ha különböző szempontok, különböző küszöbértékek alapján különböző szervezetek gyűjtenek adatokat, biztos, hogy különböző eredmények fognak születni. Szerintem kellemetlen lesz, ha a különbözőségek okát később magyarázni kell. Vagy más oldalról megközelítve a kérdést: mi szükség lesz a jövőben részhalmazok gyűjtésére, ha rendelkezésre áll egy teljes körű adathalmaz, amelyből a részhalmazok kivehetőek. Nézzük meg mindezt a termelő szempontjából is, vegyünk, mondjuk, egy szőlőtermesztőt! Kiváltja az őstermelői igazolványt, ekkor már nyilatkozik az adatairól. Az Agrárkamarának is tagja, adatot szolgáltat, és befizeti a tagdíjat. Kötelezően tagja a hegyközségnek, fizet, és adatot szolgáltat. Ha támogatást akar igénybe venni, regisztráltatja magát a falugazdásznál, de ezt legalább nem ő fizeti. Most a KSHtól jönnek majd - valakinek persze ezt is ki kell fizetni. A gazdálkodó nem ér ti, hogy miért kell ugyanazt az adatot négyszerötször szolgáltatnia. A teljes körű összeírást, mint ahogy mondtam, szükségesnek tartjuk, az egyéb adatgyűjtések szükségességét ezután azonban át kellene gondolnunk. A törvényjavaslat felsorolja az adatszolgá ltatók körét. Az állattartóknál a küszöbértékek véleményem szerint nem minden esetben lettek jól megfogalmazva. A küszöbérték azt a célt kell hogy szolgálja, hogy az önellátásra végzett termelést ne, csak az értékesítésre végzett árutermelést vegyük figyel embe. Az egy juh, az egy kecske, az egy darab sertés, az ötven tyúk tartása csak a családi szükséglet kielégítését fedezi, itt még nem beszélhetünk árutermelésről. Az is kérdéses, hogy a KSH honnan tudja majd e kör címét megszerezni, hiszen a 250 ezer fori nt/év árbevétel alatti termelőknek nem kell őstermelői igazolványt kiváltaniuk, így nevük, címük jelenleg ismeretlen. A küszöbértékeknél ellenkező előjelű probléma adódik például a méhcsaládok összeírásánál. Itt 25 család felett célozza a törvényjavaslat a z összeírást, ez viszont magas szám, hiszen már egy 10 méhcsaládos méhész is több száz kilogramm mézet tud termelni, ami már árutermelés. A 25 méhcsaládos méhész már majdnem közepesnek mondható, hiszen Magyarországon az átlagos méhészet 40 méhcsaládot jele nt, a környező országokban pedig csupán 1520 méhcsalád jelenti az átlagot. A helyes érték így véleményem szerint az 5 méhcsalád. Ezekre vonatkozóan pontosító módosító javaslatokat adtam be. Kérem képviselőtársaimat és az előterjesztőt, hogy ezeket támogas sák, hiszen így az általános mezőgazdasági összeírás pontosabb lehet.
