Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Közbeszerzések Tanácsa 1997. január 1-je és december 31-e közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól szóló beszámoló, valamint a Közbeszerzések Tanácsa 1997. é... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
80 önkormányzatok és intézményeik számítanak a legjelentősebb szereplőnek. A 10 százalékos árelőnnyel csak mintegy 23 százalékban éltek, ami igazi előnyt a hazai gazdaság számára nem biztosított. Tisztelt Képviselőtársaim! A Közbeszerzések Tanácsa beszámolójával kapcsolatban szólni kell a vitás ügyek rendezéséről, a jogorvoslati lehetőségekről is. Ezen a téren kiemelt fontosságú a döntőbizottság, amely jogosult felülvizsgálni a teljes közbeszerzési eljárást, és szankcionálhatja a jogsértéseket, amennyiben a törvényben meghatározott jogvesztő határidők még nem teltek el. Szeretném azonban a tisztelt Ház figyelmét felhívni, hogy a döntőbizottság csak akkor semmisítheti meg a döntést, ha szerződés még nem jött létre. (19.20) Ebben az esetben szankcionálásra is lehetősé ge van. Abban az esetben, ha a szerződést már megkötötték, csak a bíróság jogosult az eljárás felülvizsgálatára, illetve annak megsemmisítésére, ami nyilvánvalóan hosszabb időt vesz igénybe, sőt, az is előfordulhat, illetve nem egyszer elő is fordult, hogy a bíróság jogerős ítéletének megszületésekor az ügylet már teljesült, így az eljárás lényegében okafogyottá vált. Ilyenkor már csak az elkövetett jogsértés megtorlására és bírság kiszabására van, illetve volt lehetőség. Az 1997ben keletkezett vitás ügyek ben a döntőbizottság közel 250 határozatot hozott, amelyek mintegy egynegyedét támadták meg bírósági keresettel. A Fővárosi Bíróság eddigi ítéleteiben túlnyomó többségben helybenhagyta a döntőbizottság határozatait, ami azt mutatja, hogy az a törvény szell emében tevékenykedett. A kiszabott bírságok összege sajnos csekély, nem riasztó értékű, alig haladta meg az 50 millió forintot, a ténylegesen befolyt összeg azonban nem érte el a 20 millió forintot sem. Látható tehát, hogy a törvény felülvizsgálata és módo sítása során ezen a területen szigorítások szükségesek, és élni kell az egyéni felelősségrevonás lehetőségével is. Tisztelt Képviselőtársaim! A FideszMagyar Polgári Párt a közpénzek felhasználása szempontjából a közbeszerzési törvényt a nyilvánosság, az á tláthatóság biztosítékának tekinti, a Közbeszerzések Tanácsának működését törvényesnek, a demokratikus jogelveknek megfelelőnek ítéli, az 1997. évi működésről szóló beszámolót pedig elfogadásra ajánlja. Egyben támogatja az átláthatóság, a hatékonyság növel ése és az adminisztráció csökkentése érdekében a törvény módosítását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra következik Göndör István, az MSZP képviselője; őt Koppánné Kertész Margit, a Fü ggetlen Kisgazdapárt képviselője követi. Megadom a szót Göndör István úrnak. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közpénzen történő vásárlások esetében az 1995ben elfogadott közbeszerzési törvény nagyon fontos szabályozó törvényjavasla t volt, mérföldkőnek lehet tekinteni. A közbeszerzés gazdasági életünkben minden kétséget kizáróan polgárjogot nyert, a hazai üzleti élet meghatározó részévé vált. Én most nem akarnám kiemelni azokat a számokat, amelyeket a jelentés tartalmaz, és amelyeket Berényi úr volt szíves a tájékoztatójában elmondani, de én azt hiszem, hogy a statisztikai adatok bizonyítják azt, hogy ezek az eljárások fontosak és szükségesek. A versenyeljárás szélesebb körű társadalmi elismerése azonban még nem történt meg. Megítélés e számos esetben csak a kedvezőtlen tényezők figyelembevételével történik. A közbeszerzést sokan azonosítják a tisztességtelen, korrupt tranzakciók lefolytatásával. Ebben elég előkelő helyen szerepel a média, amely jellemző módon egyoldalúan számol be azok ról az eseményekről, és ad hírt visszaélésekről, vitatható döntésekről, az eljárások szakszerűtlen lefolytatásáról. Kétségkívül ezek a kedvezőtlen jelenségek hozzátartoznak a jelenlegi közbeszerzési folyamatokhoz, azonban a kedvező
