Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
776 bízva, hogy kormánypárti minőségük meg is marad, nekünk, akkori ellenzéknek szántak van. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van!) Ez a kül önbség, tisztelt képviselő úr! Ami pedig azt illeti, hogy az SZDSZ véleményéhez csatlakozott több tekintetben, meg kell mondanom, hogy az SZDSZ itt és az egész vitában elhangzott álláspontja őszintébbnek tűnik. Ők legalább nyíltan elmondták, hogy volt egy olyan korábbi szakasz - ez is véletlenül egybeesett azzal az időszakkal, amikor kormányon voltak , amikor az ügyészséget a kormány alatt látták volna jó helyen. Ők nem tagadták, hogy volt egy ilyen gondolkodásmódjuk. Ami azt illeti, hogy a nyugateurópai fejlődés és a nyugateurópai példák mást mutatnának, mint a kormány javaslata, illetőleg hogy ott több garanciát adnak a kormányzati túlkapásokkal szemben, mint amit a mi javaslatunk céloz, rá kell mutatnom képviselő úr, hogy ez a sommás megállapítása nem volt helytálló. Szeretném röviden ismertetni az Európa Tanács szakértői bizottságának 1998 végén elfogadott állásfoglalását a közvádló szerepéről a büntető igazságszolgáltatásban. A szakértői bizottság a tavaly ősszel folytatott parlamenti vita után fogadt a el ezt az állásfoglalást, ez tehát nóvum, ezt abban a vitában ismertetni és felhasználni nem tudtuk. Ha megengedik, négy mondatot olvasnék fel ebből. Ez az állásfoglalás a 23. pontjában a következőt mondja: "Azokban az országokban, ahol a közvádló függ a kormányzattól, illetve annak alá van rendelve" - mert vannak ilyen európai államok, és már ebből is látszik, hogy bizony, ez a fajta elrendelés megfelel az Európa Tanács által elfogadott jogállamiságnak , nos tehát: "Azokban az országokban, ahol a közvád ló függ a kormányzattól, illetve annak alá van rendelve, az állam a következő intézkedéseket teszi: a) Törvényben határozza meg a kormányzat közvádlóval szembeni hatáskörének természetét és terjedelmét. b) A kormányzat ezen hatásköreit átlátható módon és a nemzetközi szerződésekkel, a belső joggal, valamint az alapvető jogelvekkel összhangban gyakorolja. c) Minden utasítás, amely a kormányzattól származik, írásos formát kell öltsön, és megfelelő módon közzé kell tenni. d) Amennyiben a kormány felhatalmazott arra, hogy egyedi ügyekben utasítást adjon, ez a jogköre jól körülhatárolt eljárási garanciák mellett és csak törvényben pontosan meghatározott eljárási garanciák esetén lehetséges." Tisztelt Képviselő Úr! Azt kell mondanom, hogy az általunk beterjesztett törvényjavaslat nem egyszerűen sokkal több garanciát tartalmaz, mint amit önök terjesztettek volna a Ház elé, ha kormányon maradnak, hanem bőségesen kielégíti, mi több meghaladja az Európa Tanács szakértői bizottsága által megkívánt garanciális szintet. É n nem untatom önt és a Házat sem ezen a késői órán azzal, hogy felsoroljam azt a kilenc alapvető jelentőségű garanciális szabályt, amelyet mi ebbe a törvényjavaslatba beépítünk. Továbbá azzal sem untatom önt, hogy az előző igazságügyminiszter, Vastagh Pál úr sajtóban megjelent azon nyilatkozatainak a gyűjteményét felolvassam, amelyekben még az előző kormány idején az ügyészség kormány alá rendelésének szükségességéről beszélt. De amennyiben kívánja, postafordultával el fogom juttatni önhöz ezeknek a cikkek nek a gyűjteményét. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Wiener György képviselő úr. Képviselő úr, két percre önt illeti a szó. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hende Csaba politikai államtitkár urat meg tudom nyugtatni, hogy Vastagh Pál ezen nyilatkozatait jól ismerem. Azért nem kívántam az előző kormány Igazságügyi Minisztériumá ban készült tervezetről beszélni, mert ez szóba került 1998. szeptember 29én, és mint jeleztem felszólalásom kezdetén, nem ismételni kívántam az akkor elhangzottakat, hanem néhány új elemre próbáltam felhívni a figyelmet. Ugyanakkor utalnom kell akkor mos t ismételten arra, hogy az a javaslat még csak kormánydöntés sem volt és nagy valószínűséggel a Magyar Szocialista Párt frakciója nem támogatta volna. A Magyar Szocialista Párt 1994es választási programja, valamint az alkotmányelőkészítő
