Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - Az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
765 Vitathatatlan, hogy a felülvizsgálati kérelem sem ad tökéletes megoldást, mint ahogy a perújítás sem. Igazából egy teljesen új intézményt kellene bevezetni, azonban ennek az új intézmé nynek a kidolgozása időt igényel, a problémák megoldását pedig jelenleg kell az Alkotmánybíróság határozata alapján biztosítani. Ennek következtében csak megismételni tudom, amit a korábbiakban állítottam, illetőleg a bizottság ülésén részletesen kifejtett em: a magam részéről támogatni tudom Tímár György képviselőtársam módosító indítványát. Ami az általam benyújtott módosító javaslatot illeti, ezt az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság támogatta, felmerültek azonban pontosítással kapcsolatos elgondoláso k. Az alapvető problémát az okozta, hogy a módosító javaslat szövegéből derült ki egyértelműen, hogy az Alkotmánybíróságot értesítésre kötelezi az előterjesztett törvényjavaslat, és felmerült az a kérdés, lehetségese az Alkotmánybíróságot feles törvénnyel bármire is kötelezni. Végigolvasva az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt, kiderült az, hogy az Alkotmánybíróságot eddig ilyen jellegű kötelezettséggel semmilyen hatályos jogi szabályozás alapján nem terhelte. Ezen túlmenően az Alkotmánybí róságról szóló törvény kimondta azt, hogy a szervezeti és eljárási kérdéseket az ügyrendben kell rendezni és az ügyrendet külön törvénnyel kell elfogadni. Több képviselőtársam már korábban is felvetette azt - különösen Dornbach Alajos , hogy szükséges len ne az Alkotmánybíróság ügyrendjét törvénnyel megállapítani. Ennek hiányában azonban elkerülhetetlen, hogy egyes kivételes esetekben valamiféle eljárási szabályt, eljárási kötelezettséget az Alkotmánybíróság működésével kapcsolatosan előírjunk. Ha alaposan elolvassuk az előterjesztett törvényjavaslatot, kiderül, hogy már annak szövegében is találhatunk kötelezést - ha csak közvetett módon is - az Alkotmánybíróságra, hiszen a beterjesztett törvényjavaslat, amely az államigazgatási eljárás általános szabályair ól szóló, többször módosított, 1957. évi IV. törvényt egy 71/A. §sal egészíti ki, ezen 71/A. § (2) bekezdésében kimondja: a felettes államigazgatási szerv az indítványozó - az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított 30 napo n belül előterjeszthető - kérelmére jár el. Tehát maga az előterjesztett törvényjavaslat is előírja, hogy az Alkotmánybíróságnak meg kell küldenie az indítványozó részére határozatát. Ha pedig megnézzük az alkotmánybírósági törvényt, hogy mit ír elő alkotm ányjogi panasz esetén eljárási normaként, akkor azt tapasztaljuk, hogy ugyanazoknak a szabályoknak az alkalmazását, melyeket jogszabály utólagos normakontrollja során kell alkalmazni. (21.10) Az alkotmánybírósági törvény jogszabály utólagos normakontrollja esetén előírja a határozatnak a Magyar Közlönyben, állami irányítás egyéb jogi eszközének megsemmisítése esetén pedig az érintett tárcalapban történő kihirdetését, illetőleg közzétételét. Ennél többet alkotmányjogi panasz esetében sem ír az alkotmánybírós ági törvény. A panaszos nyilvánvalóan kap értesítést az Alkotmánybíróság döntéséről, nem csak a közlönyben értesül erről, noha a ma hatályos jogi szabályozás a közlönyben kihirdetésnél, illetve tárcalap esetén a közzétételnél többet nem ír elő. Abban az es etben, ha megváltoztatjuk ennek a bekezdésnek a szövegét oly módon, miként ez az általam előterjesztett módosító indítványban szerepel, nem történik más, mint annak előírása, hogy az Alkotmánybíróság a felettes államigazgatási szerv részére is küldje meg e zt a bizonyos alkotmánybírósági döntést. Tehát egyfelől az indítványozó kapja meg, másfelől megkapja most már a módosító javaslat esetleges elfogadása esetén az érintett felettes közigazgatási szerv is. Ebből következik, hogy nem az általam beterjesztett m ódosító javaslat, hanem már maga az eredeti törvényszöveg is javasolja az Alkotmánybíróság kötelezését arra, hogy megküldje az alkotmánybírósági panasz nyomán keletkezett határozatot. Felmerül természetesen az a kérdés, hogy lehetségese ez feles törvénnye l. Utaltam már korábban arra, hogy maga az Alkotmánybíróságról szóló törvény adja meg a felhatalmazást az ügyrend megalkotására, ameddig pedig nincs ügyrend, addig ezek az eljárási normák külön törvényben is szabályozandóak, ha ennek elkerülhetetlen szüksé gessége felmerül.
