Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - Az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
762 Ami itt a fölmerült javaslatokat és a javaslatokkal fölvetett prob lémákat illeti, azt mondhatom, a központi kérdés változatlanul az, hogy az alkotmánysértő norma következtében jogsérelmet szenvedett egyén az alkalmasabb, teljesebb értékű jogi védelmét perújítással vagy felülvizsgálat útján kapjae meg. Legyen szabad enne k kapcsán rámutatnom arra is, hogy a törvényjavaslat szerkezete az előterjesztő szándékán kívül esően - csak mert követ egy logikát és az, amit követ, tényleg logikus - talán egy kicsit megtévesztő. Mert a törvényjavaslat elején az 1. §ban szereplő szabál y említi a perújítást, és ha nem gondoljuk végig a törvényjavaslat további rendelkezéseit, úgy tűnik, mintha a perújítás lenne az összefoglaló főszabály, és ehhez képest a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárás részletei mintha oldalágazásai lennének a megoldás nak. A valóság azonban fordított. Ami a Legfelsőbb Bíróság előtt lefolytatandó, tulajdonképpen az a főszabály. Ezt azért mondom el, mert ebből az következik, hogy a perújítás az ilyen alkotmányellenes norma miatti sérelem kiküszöbölését szolgáló eszközökne k csupán az egyike, mégpedig az az eset, amikor anyagi norma alkotmányellenességéről van szó; míg a másik esetet nem nevesíti a törvényjavaslat - ami nem baj, hadd tegyem hozzá gyorsan , ami tulajdonképpen eljárásjogi norma alkotmányellenességének jogköve tkezményeit határozza meg. Ezt azért mondom, mert önmagában az a kérdés, hogy perújítás vagy felülvizsgálat, már azért sem teljesen helyes kérdésfeltevés - mármint kérdésfeltevésként sem , mert nem arról van szó, hogy két egymást kizáró eszközről kellene döntenünk, hanem egymás mellett élő eszközökről. A kérdés ténylegesen az, hogy anyagi jogi norma alkotmányellenessége esetén a perújítás vagy a felülvizsgálati kéreleme az alkalmasabb eszköz. A bizottság ülésén többen hozzászóltak ehhez a kérdéshez, és a kormány jelen lévő képviselője is mondott egy olyan példát, amit szeretnék önökkel megosztani, mert nagyon szemléletesen mutat rá arra, hogy a perújítás mint eszköz mellőzhetetlen. Természetesen amit most mondok - jogászok számára mondom , feltételezés, m ert a konkrét példa abból a szempontból nem jó, hogy valószínűleg az öröklési jog egyik eleméről sem lehet feltételeznünk, hogy alkotmányellenes lenne, de csak a példa kedvéért. Ha valaki a végrendelet érvénytelensége iránt indít pert, és abban alaki és ta rtalmi okokra egyaránt hivatkozik, akkor a bíróság először az alaki okokat fogja megvizsgálni, és ha alakilag érvénytelennek ítéli meg a végrendeletet, rögtön ítéletet hoz, és már a tartalmi kérdések vizsgálatával nem is foglalkozik, nem vesz föl rá bizony ítást, nem hallgatja meg a feleket, nem folytat le bizonyítási eljárást. Ha netán egy ilyen eljárás jogerős befejezése után az Alkotmánybíróság a végrendelet alakiságára vonatkozó jogszabályt nyilvánítaná alkotmányellenesnek, akkor előtérbe lép a felperesi tényállítások második és a bíróság által nem vizsgált köre: a tartalmi érvénytelenség vizsgálata. Na mármost, ha nem perújítás lenne az az eszköz, amit itt igénybe lehetne venni, csak felülvizsgálati kérelem - melynek keretében kizárt a bizonyítás , akko r gyakorlatilag nem tudna igazán jogorvoslathoz jutni a sérelmet szenvedett fél. Tehát a perújítás az, ami a teljesebb eszközt biztosítani fogja, mert hiszen az elsőfokú eljárás kezdetétől megismétlődően az összes eljárásjogi elvre támaszkodva - ideértve a jogorvoslat lehetőségét is - ismét le kell folytatni a pert, a felperes megkapja a lehetőséget, hogy a bizonyításon végigmenjünk, az egész per újra lefolytatást nyerjen, és jogai most már a tényállás más irányú elemeinek kibontásával és az azzal kapcsolat os bizonyítás felvételével mérlegre tétessenek. Mindezek alapján tehát mi, a FideszMagyar Polgári Pártban és a bizottságban is úgy foglaltunk állást és változatlanul úgy látjuk, hogy ha ezt a két eszközt tesszük egymás mellé, akkor messzemenően a perújítá s az alkalmasabb és jobb jogi megoldás; a sérelmet szenvedő félnek is tökéletesebb, teljes eszköztárát adja a védelemnek. Legyen szabad rámutatni arra, amit lehet, hogy a bizottságban nem érzékeltünk, amire Tímár képviselő úr ma, a mostani felszólalásában utalt, hogy az az ügy, amiből egyáltalán ez az alkotmányjogi panasz keletkezett, a Be.nek ma már nem hatályos olyan rendelkezésén alapult, ahol érdemi kérdésben hoztak gyakorlatilag végzést és utasították el a jogosult panaszát. Jogosnak érzem a kérdésföl vetést, hogy vajon az előttünk álló törvényjavaslat tökéletesen rendezie ezt az esetet is.
