Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Közbeszerzések Tanácsa 1997. január 1-je és december 31-e közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól szóló beszámoló, valamint a Közbeszerzések Tanácsa 1997. é... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LATORCAI JÁNOS, a gazdasági bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
77 A tanács minden évben közzéteszi a minősített szállítók listáját, melyre pályázat útján lehet felkerülni. A minősített szállítók száma évről évre bővül, és most már megteremtődött a lehetősége annak, hogy a tárgyalás os eljárásnál lényegesen nagyobb nyilvánosságot biztosító meghívásos eljárást az eddiginél nagyobb számban alkalmazzák az ajánlatkérők. A Közbeszerzések Tanácsának munkaszervezetei az előkészítő és végrehajtó feladatokat ellátó titkárság, a Közbeszerzési É rtesítő kiadásáról gondoskodó szerkesztőbizottság és a jogorvoslati teendőket ellátó döntőbizottság. Az apparátus a '97. év végén mindössze 24 főt foglalkoztatott. A költségvetési támogatás a '96. évi 60 millió forintról '97ben 30 millió forintra csökkent . A működési kiadások közel 80 százalékát saját bevételből kellett biztosítani, ennek egyetlen forrása a törvény által meghatározott módon a hivatalos lap kiadása. Bár természetesen nem lehet része az 1997ről szóló írásos beszámolónak, de megemlítem, hogy 1998ban a közbeszerzési tevékenység Magyarországon további teret nyert. Nőtt a közbeszerzési eljárások száma, a közbeszerzések értéke pedig immár megközelítette a 400 milliárd forintot. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolónkat fogadja el. Köszö nöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Latorcai Jánosnak, a gazdasági bizottság elnökének, a határozati javaslat előadójának. DR. LATORCAI JÁNOS , a gazdasági bizottság elnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság tavalyi, november 19ei és december 9ei ülésén tárgyalta a Közbeszerzések Tanácsának 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolót. A bizottság megállapította, hogy a közbeszerzésekről szóló 19 95. évi XL. törvény célja: áttekinthetőbbé, nyilvánossá tenni a közpénzek felhasználását, továbbá biztosítani a közbeszerzések hatékonyságát, s ez a cél a közbeszerzési eljárások többségében teljesült. Ahogy elnök úr az iménti beszámolójában is említette, a közbeszerzési eljárások számának 1996hoz viszonyított 35 százalékos növekedése, a közbeszerzések értékének mintegy megkétszereződése azt jelzi, hogy a törvény valóban polgárjogot nyert hazánkban. Az 1997ben megtartott eljárások számának körülbelül kéth armadát, értékének közel háromnegyedét képviselik a nyílt eljárások. Ez az arányszám elvileg széles nyilvánosságot és nagy átláthatóságot jelent. Ugyanakkor igen magas a tárgyalásos eljárások száma, ezen belül is különösen a hirdetmény nélkül indítottaké, annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény csak kivételes esetben teszi lehetővé. Valamennyien tudjuk, hogy a közpénzek elköltésénél mindig fenyeget a korrupció veszélye. A vitában megállapítást nyert, hogy a törvény létezése, a közbes zerzési eljárások zöménél biztosított nyilvánosság önmagában is fegyelmező és visszatartó erő volt. A korrupció veszélye azonban így is létezik, erre utal néhány önkormányzati közbeszerzési ügy tapasztalata is. A közbeszerzések hatékonyságára vonatkozóan n incs pontosan számszerűsíthető adat. A versenyeztetés révén elérhető kiadáscsökkenés elsősorban a nagy volumenű, illetve összevont központosított beszerzéseknél valószínűsíthető. A hazai piac védelmére a törvényben biztosított preferenciális szabályok közü l az úgynevezett helyi preferenciák, a kis- és középvállalkozások előnyben részesítésére, a foglalkoztatáspolitika támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére és a környezetvédelem javítására vonatkozóak működtek kimutatható mértékben. Az európai un iós csatlakozás kapcsán a bizottság azt az álláspontot alakította ki, hogy a nemzetközi szerződésekben rögzített határidőig a preferenciákat fenn kell tartani, és működésüket elő kell segíteni. A bizottsági tárgyalás során is megerősítést nyert, hogy a vit ás kérdések rendezésére hivatott döntőbizottsági eljárásnak sajnos nem megfelelő a súlya, hiszen a közbeszerzési döntést követően megkötött szerződés esetén a döntőbizottságnak szankcionálási vagy megsemmisítési jogosítványa nincs, megoldás csak bírósági e ljárás keretében érvényesíthető. A bizottság tagjai közül többen is
