Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt egyezmény Budapesten, 1998. évi március 26-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve és ennek aláírási jegyzőkönyve megerősítéséről szóló országgyűlési hatá... - DR. MARTONYI JÁNOS
738 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban, 194 8. évi augusztus hó 18. napján kelt egyezmény Budapesten, 1998. március 26án kelt kiegészítő jegyzőkönyve és annak aláírási jegyzőkönyve megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája és a határozathozatala. Az előterjesztést H/7 32. számon, a külügyi bizottság ajánlását pedig H/732/1. számon kapták kézhez. Megadom a szót Martonyi János külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! A hajózá s szabadságának elvét a Dunán már az 1815. évi bécsi kongresszus kimondta. Az 1856. évi párizsi békeszerződések óta a dunai hajózást nemzetközi egyezmények szabályozzák, és ez idő óta különböző összetételű Dunabizottságok felügyelik. Mind az 1858ban mega lakult Európai Duna Bizottságban, mind az 1921es Nemzetközi Duna Bizottságban a korabeli nagyhatalmak játszották a vezető szerepet, tagjaik ennek következtében túlnyomórészt nem parti államok voltak. A második világháború után először a békeszerződések ta rtalmazták a Dunán való szabad hajózás elvét, így az 1947. évi Magyarországra vonatkozó párizsi békeszerződés is. Ezt megelőzően a külügyminiszterek tanácsának 1946. december 12i ülésén a nagyhatalmak megállapodtak abban, hogy Bulgária, Csehszlovákia, Mag yarország, Jugoszlávia, Románia és Ukrajna, valamint a nagyhatalmak: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és a Szovjetunió részvételével Dunakonferenciát hívnak össze, amelyre végül 1948. július 30án Belgrádban került sor. A Dunán va ló hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban, 1948. augusztus 18án aláírt egyezmény megerősítette a dunai hajózás szabadságát valamennyi ország hajói számára, és kimondta, hogy az új Duna Bizottságnak csak a parti államok lehetnek tagjai. Mivel a nyugati nagyhatalmak ez utóbbit nem fogadták el, az egyezmény részeseivé csak a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Ukrajna váltak. (19.40) Az egyezmény egyik melléklete rendelkezett arról is, hogy Ausztria a békes zerződés aláírása után szintén a Duna Bizottság tagjává válik, s így Ausztria végül 1960ban csatlakozhatott az egyezményhez. Ismeretes, hogy Németország 1948ban nem volt a nemzetközi jog alanya, ezért nem kapott meghívást a belgrádi konferenciára. Az egy ezményt Magyarországon az 1949. évi XIII. törvény hirdette ki. A Duna Bizottság székhelye a romániai Galac volt, de a tagállamok többségi döntésével a bizottság 1954 óta budapesti székhellyel működik. A jegyzőkönyvek, amelyek most az Országgyűlés megerősít ésére várnak, ötven év után először nyúlnak ahhoz az alapvető kérdéshez, hogy mely államok jogosultak szabályozni a Dunán való hajózást. A módosítás tehát mindenekelőtt politikai jelentőségű, hiszen tükrözi az ötven év után Európában bekövetkezett politika i fejleményeket. Mindenekelőtt üdvözöljük Németország csatlakozását az egyezményhez, ami visszatérés ezen a konkrét területen a normális európai viszonyokhoz. Jugoszlávia, Csehszlovákia és a Szovjetunió felbomlásának következményeit szintén tükrözik és ren dezik a jegyzőkönyvek. Aláíróként, illetve azok jogutódaiként a korábbi nyolc állammal szemben immár tizenegy állam válik a belgrádi Duna Egyezmény részesévé. A jegyzőkönyvek hatálybalépése után új szakasz kezdődhet a Duna menti együttműködésben, ami az eu rópai együttműködési és biztonsági rendszerben is jelentőséget kap. A magyar diplomácia e folyamatok előrevitelében az elmúlt években kezdeményező tevékenységet fejtett ki. Tudatában vagyunk annak, hogy a budapesti székhelyű szervezet jelentősége várhatóan növekedni fog. Tisztelt Országgyűlés! A jegyzőkönyvek hatálybalépése után a Duna Bizottság az összeurópai együttműködésnek még szervesebb és erősebb részévé fog válni, ami megfelel Magyarország
