Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - "A gyógyászati segédeszköz-kereskedelem lehetséges gyógymódjáról" címmel - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
704 képviselőtársaimat, maradjanak a teremben, az interpellációkat folytatjuk. S most megadom a szót a képviselő úrnak, és kérem, hogy a képviselő úr kérdését kísérjék figyelemmel. Öné a szó. DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az 19941998 szeptember közötti időszakban az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál történő visszaé lésekről, anomáliákról, a járulékfizető polgárok pénzének elherdálásáról annyit hallottunk, hogy az újabb hírekre szinte már fel sem figyelünk. Tesszük mindezt annak tudatában, hogy nekünk már úgysem tudnak újat mondani. S lám vannak, akiknek ez mégis sike rül, hiszen erkölcstelen emberek mások kárából igyekeztek a maguk számára hasznot hajtani. Egyes cégek ugyanis nem tettek mást, mint a társadalombiztosítás felé elszámolt drágább gyógyászati segédeszközök helyett annak olcsóbb és gyengébb minőségű változat át adták a kiszolgáltatott betegeknek. Úgy gondolom, ennél is megdöbbentőbb az az esetkör, amikor egyes segédeszközt forgalmazó cégek a főként szellemileg sérült betegek nevére és tajszámára fiktív eszközöket számoltak el a társadalombiztosítás felé. Ahog y arról már az írott és az elektronikus sajtó is hírt adott, tavaly novemberben a Miniszterelnökségi Hivatal ellenőrzési főosztálya feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen a gyógyászati segédeszközökkel való visszaélés gyanúja miatt. Mintegy ezzel párh uzamosan a tavalyi év végén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség nyilvánosságra hozott egy jelentést, mely a gyógyászati segédeszközök kereskedelmének vizsgálati eredményeit tartalmazta. Ez a felmérés is rávilágított a gyógyászati segédeszközök forgalmazásába n rejlő jogszabályi hiányosságokra, melyek megfelelő alapot teremtenek a fentiekhez hasonló visszaélésekre az egyébként is halmozottan hátrányos helyzetű állampolgárokkal szemben. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a jogi rendezetlenség miatt maguk a fog yasztóvédők sem tudnak fellépni a károsultak érdekében. Sokakkal együtt én is nagy örömmel fogadtam Selmeczi Gabriella államtitkár asszony februári bejelentését, mely szerint a jövő évtől a rászoruló beteg és nem az igénybe vett gyógyászati termék kap támo gatást. Úgy gondolom, ez az első határozott lépés azon az úton, mely elvezet a fogyatékos emberek helyzetének megnyugtató és tisztességes megoldásáig. A feltárt probléma mielőbbi teljes rendezése mindannyiunk közös érdeke, hiszen lehet, hogy holnap mi vagy családunk valamely tagja is a kiszolgáltatott betegek között lehet. Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezek ismeretében szeretném megkérdezni, milyen információkkal rendelkeznek a visszaélésekkel kapcsolatban zajló rendőrségi nyomozásról. Másré szt arra szeretnék választ kapni, hogy a hasonló visszaélések jövőbeni megelőzése érdekében a már általam is említetteken túl tervezie a kormány a jogi szabályozatlanság mihamarabbi megoldását. (Taps a kormánypárti oldalon.) (16.20) ELNÖK (dr. Szili Katal in) : Köszönöm szépen. A képviselő úr kérdésére dr. Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára válaszol. Államtitkár úr, önt illeti a szó. DR. BOGÁR LÁSZLÓ , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisz telt Képviselő Úr! Nemcsak ön és sajnos a rászorulók érzékelték, hogy a gyógyászati segédeszközök kereskedelme sajnálatos módon egyik kedvenc terepe lett az ügyeskedők gátlástalan visszaéléseinek, és ami a legszomorúbb és legvisszataszítóbb, éppen a legele settebb, védtelen fogyatékos emberek kárára. Mindezt sajnálatos módon az tette lehetővé, hogy a társadalombiztosításnál a gyógyászati segédeszközök kereskedelmét éveken át nem megfelelően ellenőrizték. Jellemző például, hogy a rendelhetőség alapjául szolgá ló katalógust még '93ban készítették, és abban csak szóban, tehát a termékről készített fénykép nélkül ismertetett eszközök általában nem is azonosíthatók a különböző tényleges termékekkel.
