Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
8 közösen kialakított programja megvalósítását, a családok, a biztonság, a közpénzek elfolyásának meggátolása, az emberek egészsége és gyarapodása érdekében. A kormánynak 1999ben az lesz a dolga, hogy végrehajtsa az adóreformot, elvégezze az egyetemi integrációt, kidolgozza a beteg egészségügy átalakításának irányelveit, létrehozza a társadalmi párbe széd, az érdekegyeztetés európai formáit, segítse a határon túl élő magyarságot, bevigye Magyarországot a NATOba. De nagyon fontos az is, hogy a bank- és értékpapírfelügyeleteknek a megerősítésével úgy alakítsa át ezt a rendszert, hogy az képes legyen me gvédeni a polgárok nehezen megtakarított pénzeit. Tisztelt Országgyűlés! A FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja - átérezve azt a felelősséget, amit a polgárok a választásokon ráruháztak - 1999ben is aktívan fogja támogatni az Orbánkormányt egy m odern, hagyományaira büszke, polgári Magyarország kialakításának törekvéseiben. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kuncze Gábor frakcióvezető úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A miniszterelnök úr kezdő mondataival feltétlenül egyetértek, az ország valóban kivételesen jó helyzetben lehet, bizakodva tekinthet jövőjébe; mind a külpolitikai környe zet, mind a gazdaság általános állapota ezt a bizakodást valóban megalapozhatja. Ha azonban ennek a bizakodásnak vagy ezen körülményeknek az okairól beszélünk, akkor semmiképpen nem tehetünk úgy, tisztelt képviselőtársaim, mintha mindez 1998 júliusában kez dődött volna. Ha például kiemeljük a NATOcsatlakozást, akkor azért szót kellene arról ejteni, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez egyrészt áttételesen 1956nak köszönhető, köszönhető a rendszerváltásnak, köszönhető az 1990 után - szinte lehet mondani - kon szenzussal kialakított külpolitikának, és köszönhető az 1994 és '98 közötti időszak politikájának, többek között gazdaságpolitikájának, stabilizációs politikájának is. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Legjobban talán úgy tudom ezt alátámasztani, ha hivatkozom arra, hogy 1997ben volt a kérdésben népszavazás, majd ezután született a döntés Magyarország csatlakozásáról, az utána következő időben sorra ratifikálták a NATOállamok a korábbi döntést, és ennek a következménye, hogy most ténylegesen is sor kerül a csatlakozásra. Mint ahogy 1997ben született az a döntés is, hogy az átalakuló országok közül elsőként Magyarországgal megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat, ez a döntés is az 1994 és '98 közötti politikának, stabilizációs politikának a következm énye, természetesen következménye a rendszerváltásnak, az 1990 után követett politikának, külpolitikának egyaránt. Ezekre hivatkoznom pedig azért kell, tisztelt képviselőtársaim, mert amikor a miniszterelnök úr és a Fidesz szónoka is hivatkozik a gazdaság teljesítményére, a gazdasági növekedésre, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, különösen nem szabad tagadni az elkerülhetetlenségét és a szükségességét a '95ben kezdett stabilizációs politikának és intézkedéscsomagnak. Azért nem, tisztelt képviselőtár saim, mert valójában az tette lehetővé, hogy Magyarország ténylegesen növekedési, fejlődési pályára álljon, az tette lehetővé mindnyájunk számára, hogy egy kicsit valóban jobban éljünk, hogy a lehetőségek széles skálája nyíljon meg az ország előtt, az tett e lehetővé, ahogy említettem, a NATOcsatlakozást, az európai uniós tárgyalások megkezdését, és az tette lehetővé azt is, hogy a miniszterelnök úr elmondhassa, hogy '99ben a magyar gazdasági növekedés lehet, hogy meg fogja haladni az Európai Unió átlagána k a kétszeresét. (13.30) Tisztelt Képviselőtársaim! Való igaz, most a gazdaság jó helyzetben van; igaz az is, hogy veszélyek is leselkednek rá, és ezek a veszélyek a világgazdaságból következnek. Van tartalék
