Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - az egészségügyi miniszterhez - "Milyen lépéseket kíván tenni a kormány a fővárosi kórházak pénzügyi összeomlása ellen?" címmel - DR. LENTNER CSABA (MIÉP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Áder János):
672 Dr. Lentner Csaba , a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselője, kérdést kíván feltenni az egészségügyi miniszternek. A képviselő urat illeti a szó. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Budapest Fővá rosának Önkormányzata alá tizenkilenc kórház tartozik. Ebből a hét legnagyobb egészségügyi intézmény a pénzügyi összeomlás küszöbén áll. A fővárosi kórházak összes adósságállománya 1,5 milliárd forint, amelynek 98 százalékát az a közvetlen csődhelyzetben l évő hét egészségügyi intézmény teszi ki, amelyek mára már a szállítói tartozásaikat is aligalig tudják fizetni. Nevesítve a Péterfy Sándor Utcai Kórházról, a Szent István, a Szent János, a Szent Imre, a Csepeli Kórházról, a Madarász Utcai Gyermekkórházról és a Délpesti Kórházról van szó. A fővárosi kórházak adósságállománya az elmúlt néhány év alatt folyamatosan emelkedett. Az 1996ban folyósított kórházkonszolidációs hitelek csak átmenetileg csökkentették a csődveszélyt. Egy év alatt, tisztelt képviselő társaim és miniszter úr, a kórházi adósságállomány 55 százalékkal emelkedett meg! A konszolidációs hitelek visszafizetése a kórházak pénzügyi helyzetét súlyosbítja, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a működési előlegből a törlesztőrészletet mi ndig levonja, így eleve kevesebb pénz jut a kórházak folyó működési kiadásaira. Egyidejűleg van jelen a kórházakban a felelőtlen vezetői döntésekből fakadó pazarlás és az alapellátások finanszírozásában tapasztalható krónikus hiány, amely sajnálatos körülm ény. A fővárosi kórházak eladósodásának megakadályozására tett fővárosi önkormányzati kísérletek sorra kudarcot vallottak vagy a szükséges intézkedések meg sem születtek. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak nincs egészségügyi str atégiája, reális jövőképe. Ennek következménye az, hogy veszélyben van a főváros lakosságának egészségügyi ellátása. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Mindezek alapján kérdezem, hogy milyen lépéseket kíván tenni a kor mány a fővárosi kórházak pénzügyi összeomlását elkerülendő. Várom válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Gógl Árpád egészségügyi miniszter úrnak. DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr ! Tisztelt Képviselőtársam! A '97es XCVI. törvény és a '96os XXV. törvény intézkedik a tulajdonosi felelősségről. Valahol egyetértek abban, hogy nem születtek meg a megfelelő döntések. A tulajdonosi felelősség az, amelynek biztosítani kellene a működés f eltételét, és az OEP a vásárlója a szolgáltatásnak. Azt gondolom, hogy ha az egészségügyi intézmények menedzsmentje megfelelő döntéssort hoz, ha a tulajdonos teljesítette volna hosszabb távon visszamenőleg a LXIII. törvénytől a kötelezettségét, akkor ez ne m jön létre. A kormányzatnak van felelőssége; nincs kitüntetett felelőssége a fővárosra, hanem a 10 millió magyar ellátásáért van felelőssége. Ennek nyilvánvalóan része a központi térség 3 milliója is. Mit tett a kormány? Azt a béradósságot, amely megjelen ik az intézményeknél és 37 milliárdra tehető, felméri. A felmérés után tisztázza a felelősségkört, tisztázza az önkormányzati tulajdonosi felelősségkört, és tisztázza a menedzsment felelősségkörét is. Ezt követően ezt konszolidálja. Ez a folyamat az, ami e lindult, mert úgy érezzük, hogy ez kötelességünk. A többi a tulajdonosoké. Remélem, a főváros azzal, hogy segélyt adott, kiegészítette a finanszírozást, az első lépést megtette, de a döntő lépést a fővárosi térség egészségügyi rendszerének az átalakítása f ogja adni. A kormány a rá háruló kötelezettséget és a biztonságot meg fogja teremteni. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Viszontválaszra megadom a szót Lentner Csaba képviselő úrnak.
