Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - Dr. Turi-Kovács Béla (FKGP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Milyen hosszú távon is érvényesülő megoldást ajánl az FVM az árvíz és belvízveszély elhárítására?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP):
666 Ebben a szellemben, gondolom, tisztelt miniszter úr, valóban közös érdekünk, hogy a kormá ny és a szakszervezetek között megkezdődjön a párbeszéd, és ha eredménnyel jár, akkor az első nyolc hónap bukdácsolása után talán egy új fejezet kezdődik. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Viszontválaszra megadom a szót Harrach Péter miniszter úrnak. HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter : Tisztelt Képviselő Úr! Még egyszer szeretném kihangsúlyozni: a kormány szándéka szerint a szakszervezetekkel meg kíván egyezni. A kormány véleménye szerint szük ség van erős és helyüket betöltő szakszervezetekre. Most a magánvéleményemet teszem hozzá: szükséges a nemzetközi párbeszéd, viszont problémáinkat belül kell megoldani, nem nemzetközi színtéren. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban. ) Dr. TuriKovács Béla (FKGP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Milyen hosszú távon is érvényesülő megoldást ajánl az FVM az árvíz és belvízveszély elhárítására?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Dr. Tu riKovács Béla , a Független Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek. Képviselő urat illeti a szó. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ma már szó e sett a belvizekről. Én erről a kérdéskörről most egy kicsit más aspektusban szeretnék szólni és kérdezni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Frakcióülésen!) Amikor az első hó leesett nálunk, ami még nem is volt olyan túlzottan nagy, úgy tűnt, máris katasztrófa van. Amikor az olvadás törvényszerűen bekövetkezett, ettől kezdve pedig valamennyi televízióban megrázó képeket láttunk, amely képek azt sugallták, hogy itt valami olyan elemi csapás van, ami gyakorlatilag elkerülhetetlen. Sőt, volt olyan kereskedelmi adó , ami akkor, amikor megjelent a belvíz, máris azt a hírt közölte velünk, hogy akár az egész Alföld víz alá fog kerülni. Nos, én visszaemlékszem gyermekkoromra. Nagyon jól emlékszem, hogy akkor is esett hó, és nem is kevés, és a törvényszerűségeknek megfele lően tavasszal általában el is olvadt; sőt az esetek jelentős részében igen gyorsan olvadt el. Csakhogy akkor volt valami, vagy voltak valamik, ami most nincs. Árkok voltak a házak előtt, amelyek elvezették a vizet. A földek mentén olyan széles és nagy kub ikgödrök és árkok voltak, amelyek képesek voltak elvezetni azt a vizet, amely ma ott gyűlik össze ezeken a földeken. Akkor még nem volt helikopter, és nem helikopterről szórták le a kenyeret, és akkor még a Nimród, akkor divatos harci járművek egészen máss al voltak elfoglalva, nem a mentési munkálatokkal. Én azt gondolom, tisztelt Ház és tisztelt miniszter úr, hogy most már nem a segélyre, hanem arra van szükség, hogy megfelelő stratégiával megszüntessük azt az állapot amely évről évre megújul. Ezért tiszte lettel azt kérdezem a miniszter úrtól: vane az FVMnek, amely eddig is nagyon sokat tett a vidékért, valami olyan, megfelelő stratégiája, ami azzal biztat, hogy a jövő évben a televíziók már
