Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VASTAGH PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
643 A jelenlegi kormány több ponton elt ért azoktól az elvektől, céloktól, amelyeket a képviselőtársam is említett az előbb, és én kerestem azt a kormányhatározatot, amely meghatározza, hogy mely pontokon nem kívánja folytatni a jelenlegi kormány a korábbi szabályozás gondolatmenetét, elképzelés eit, és szerettem volna összevetni a korábbi határozatokkal. Ilyen határozatot nem találtam 1998 őszén; tudomásom szerint '98 decemberében terjesztette be a tárca a kormány elé a szabálysértési kódexet. Nyilvánvalóan az az eljárási rend véleményem szerint - vagy legalábbis az a feltételezhetően helyes eljárási rend , hogyha egy előző kormány által meghatározott koncepciótól el kívánunk térni - ami hangsúlyozom, szuverén joga a kormánynak, tehát nem kötelező folytatni azt, amit az előző kormány elkezdett, d e - akkor ezt egy másik határozatban kell rögzíteni, megjelölve az eltérés okait, és nyilvánvalóan jobb megoldásokat kell ajánlani. Én ennek nyomát a vitára való felkészülés során nem találtam. Ez mindenesetre önmagában is sajátságos. Senki nem vonja kétsé gbe azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindenféle szempontból szükség van az új szabályozásra, és talán fölösleges az indokokat sorolni. Igenis kell új szabálysértési kódex, nem mindegy azonban, hogy ez milyen tartalmú, nem mindegy, hogy ez mit jelent a jogalkalmazók számára, nem mindegy, hogy ez filozófiájában, megoldásaiban, kodifikációs színvonalában mit képvisel és mit szimbolizál. És itt elsősorban néhány elvi probléma mellett arra szeretném felhívni a tisztelt figyelmüket, hogy természetesen a szoci alista képviselőcsoport messzemenően fontosnak tartja a szabályozást, de azt is legalább ennyire fontosnak tartja, hogy a szabályozás megfelelő, jó színvonalú, lehetőség szerint ellentmondásoktól mentes, koherens, jól szerkesztett, áttekinthető szabályozás legyen. Márpedig, tisztelt hölgyeim és uraim, ez a szabályozás, amelynek vitáját most kezdjük meg, álláspontunk szerint nem felel meg ezeknek az alapvető követelményeknek; sok helyütt érthetetlen, áttekinthetetlen, pontatlan, hibáktól hemzseg, követhetetl en a szerkesztése, és éppen ezekből a megállapításokból adódóan mi arra készülünk, hogy igen nagy számú módosító indítványt kívánunk benyújtani. (10.50) Ezek, tisztelt képviselőtársaim, nem olyan ellenzéki észrevételek, amelyeket nem lehet példával alátáma sztani. (Dr. Juharos Róbert felé fordulva:) Képviselőtársam derűs mosollyal hallgatta a megállapításaimat. Nagyon szívesen megmutatom önnek a jogszabály szövegében mindazon jogszabályi helyeket, azokat a hivatkozásokat, amelyek nem léteznek a törvényben, t ehát jócskán van benne ilyen probléma, ilyen hiba, és ezt inkább el lehetett és el kellett volna kerülni. Az elvi jellegű problémák sorában azzal szeretnék elöljáróban foglalkozni, hogy abban tért el a korábbi koncepciótól a jelenlegi törvényjavaslat, hogy nem iktatta be a szabálysértési hatóság és a bíróság közötti szakaszban az ügyészség előkészítő szerepét, előkészítő funkcióját. Ennek nyilván megvan a magyarázata, és nyilván ezt indokolni lehet, bár hozzá kell tennem, nem kizárólagosan az előző kormány álláspontja volt, hogy ez egy ésszerű, racionális megoldás, ez elősegítheti a bíróságok tehermentesítését. Szíves figyelmükbe ajánlom az első magyar országos jogászgyűlés ajánlásait a szabálysértési szabályozással kapcsolatban, amiben külön kiemelik azt, h ogy célszerű és hasznos egy ilyen szűrő beiktatása a bírói, illetőleg a szabálysértési hatóság közé. 1992ben hangzott el az ajánlás, nemcsak az előző kormány szerette volna ily módon egyszerűsíteni és hatékonyabbá tenni az eljárást. Az ügyészséggel kapcso latosan van egyébként más probléma is, a legfőbb ügyész úr levélben fordult az alkotmányügyi bizottsághoz, elnökéhez és tagjaihoz, amelyben konstatálja, hogy a szabályozás következetlenségei miatt joghézag keletkezett az ügyészi óvás szabályozásában, és er re vonatkozóan módosító indítvány beadását kéri az alkotmányügyi bizottságtól. A másik kérdéskör, amivel szeretnék még foglalkozni röviden, összefügg azzal, amit korábban kisebbségi véleményként az ellenzéki képviselők is hangsúlyoztak, azzal, hogy valójáb an a feltételek a bírósági oldalon mennyiben biztosítottak és mennyiben adottak. Ez összefügg a súlyosítási tilalom problémájával is, amely az előző kormány koncepciójában is szerepelt, ez vitathatatlan. Ez is egy régi vita, hogy vajon lehete, érdemese s úlyosítási tilalmat bevezetni. Nagyon sokan képviselik azt
