Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
64 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót TuriKovács Béla képviselő úrnak, a Független Kisgaz dapárt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. TURIKOVÁCS BÉLA , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat már a benyújtásáná l is - megítélésem szerint - egyfajta politikai bátorságot tükrözött, az Alkotmánybíróság 15/1998. határozata ugyanis sokkal szűkebb körben állapított meg olyan körülményeket, amelyek következtében törvényjavaslatot kellett volna benyújtani. A törvényjavas lat benyújtója azonban a korábbi szakmai igényeknek megfelelően egy területszervezési eljárásról szóló, nézetem szerint egységes és igenigen jól használható törvényjavaslatot nyújtott a Ház elé. Az önkormányzatok kérdésköréhez nyúlni mindenképpen egyfajta politikai bátorságot jelent. Erről ugyanis - az önkormányzatokról nevezetesen - az egyik közírónk szerint mindig nagy bátorság szólni, különösen választások előtt, mint ahogy az illető közíró megjegyezte. Éppen erre gondolt, azt gondolom, a javaslattevő a kkor, amikor kizárni igyekezett azt, hogy bármilyen formában is a politika ezekbe a kérdésekbe beleszólhasson. A javaslat nézetem szerint azért is rendkívül fontos, mert bár jelenleg alig öthat olyan eset van, amelyre vonatkozóan ezt az előterjesztett tör vényjavaslatot alkalmazni kell, mégis a jövendő - meggyőződésem szerint - ennél sokkal szélesebb körű alkalmazást fog lehetővé tenni és talán szükségszerűvé is. A magyarországi településszerkezet ugyanis rendkívüli módon elaprózódott. Jelenleg a 93 ezer né gyzetkilométeren sajnálatos módon alig több mint 10 millióan élünk, és a 3200at is meghaladó település szerkezete olyan, hogy 282 olyan falu van, ahol a lakosság száma nem éri el a 200 főt, 699 község lakosságszáma a 201 és az 500 fő között van, 692 közsé g esetében pedig mindössze 5011000 fő a lélekszám, akik ezeket a településeket lakják. Mit jelent ez, tisztelt képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy ezekben az önkormányzatokban, kétségtelen, rendkívül nehéz gazdaságosan úgy működni, hogy ezek az önkormányz atok ne legyenek "pazarlóan gazdálkodóak". Vane megoldás? Azt gondolom, igen. Körül kell tekinteni a világban, és számos olyan megoldást lehet találni, amely példát vagy például tekinthető eseteket nyújthat. Talán az egyik ilyen példa lehetne - többek ált al talán itt is ismert - Murau és környéke. Ausztriában Murau egy olyan síközpont, amely jelentős gazdasági erőkkel rendelkezik. A körülötte lévő települések, Lassnitz - és lehetne sorolni ezeket a kistelepüléseket, alig néhány száz fővel , rendelkeznek m indazokkal a jogosítványokkal, amelyekre szükségük van, de együtt élnek és együtt tudnak élni azzal a városközponttal, amely minden további olyat nyújt a számukra, amelyre szükségük van. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat tulajdonképpen, úgy g ondolom, valami olyasféle hézagpótló lehet, amely elindulás lehet a jövőre nézve, újabb és újabb szükséges törvényjavaslatok benyújtására. Mire gondolok? Az önkormányzatokra vonatkozó törvények és az ezzel kapcsolatos, úgy gondolom, kipróbált törvények las sanlassan tízévesek. Senki nem mert hozzájuk nyúlni, senki nem mert olyan kezdeményezést előterjeszteni, amelyekre pedig az igények már korábban felmerültek. Mindenekelőtt azért nem, mert rendszerint már túl késő volt ahhoz, hogy a javaslatokat elő lehess en terjeszteni anélkül, hogy ennek politikai felhangja lett volna. Ez a törvényjavaslat - nézetem szerint - akkor, amikor a határidőket megszabta, erre messzemenően figyelemmel volt. Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, hogy települések egyesülése és szétválá sa mindig rendkívül komoly zökkenőkkel jár. Többről van itt szó ilyenkor, mint arról, hogyan osztjuk meg a vagyont, többről van szó, arról, hogy ezek a települések, amelyek egyesülnek vagy szétválnak, a jövőben miként fognak együtt vagy külön élni, itt ily enkor az emberek tudatában következik be egyfajta törés. Emlékezetes esemény volt az, amikor az Alföldön Gyoma és Endrőd egyesült. Ez a két település több évszázados település, mindegyik olyan, amely saját történettel és történelemmel rendelkezett, mégis e gyfajta kényszerítő erő ezt a két települést egy közösségbe hozta össze. Eredményes volt ez?
