Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
572 A szerzői joggal szomszédos jogok védik az előadóművészeknek, a hangfelvételek előállítóinak, a rádiós és televíziós szervezeteknek, a filmek előállítóinak jogait. Hasonl ó védelmet érdemelnének a nyomtatott művek, a könyvek, folyóiratok, napilapok előállítói, illetve illusztrátorai, mint a grafikusok, a fotósok is. A felhasználási engedélyek jogutódlása a törvény szerint nem beleegyezéshez kötött. Nem szól azonban a jogsza bály arról, hogy mi történik akkor, ha a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szűnik meg, például felszámolással vagy végelszámolással. Ezt a vagyoni értékű jogot vajon értékesíthetie a felszámoló a szerző beleegyezése nélkül? A hatálybaléptetési és átmene ti rendelkezések frappánsan emelik meg a védelmi időt. A védelem visszamenőleges kiterjesztése azonban alkotmányossági problémákat is felvet, hiszen a szerzett jogokat nem lehet elvenni, mint ahogy azt annak idején a Bokroscsomag kapcsán az Alkotmánybírós ág kimondta. Így például az a kiadó, amely a korábbi védelmi idő lejártával ad ki műveket, nem kötelezhető jogdíjfizetésre azért, mert a kiadott mű az újonnan meghatározott védelmi idő alá esik. A törvény részletesen tartalmazza a közös jogkezelési tevéken ységet is. Jelenleg három szervezet foglalkozik e területtel. A törvény öt részterületet jelöl meg a jogkezelői egyesület létrehozására, tehát bővülhet a kör. Ugyanakkor a tevékenység koncentráltságot és összehangolt nyilvántartást, valamint ellenőrzést kí ván. Meggondolandó, hogy célszerűe a terület további felosztása és ezzel együtt a kontrolllehetőség gyengítése. Ne feledjük, hogy a szerzői jogok megsértése ma még országunkban állampolgári szinten a bocsánatos bűnök kategóriájába tartozik. A jogszerű ma gatartás elfogadott normává fejlődéséig nagyobb szerepe lesz a jogsértés szankcionálásának. Ehhez viszont minden vonatkozásban egyértelmű, kifejezéseiben egyként értelmezhető törvény kell. Ebben a tekintetben több helyen pontosítás szükséges a tervezetben. Reményeim szerint azonban nemcsak a létrejövő törvény, de az egymás tulajdona iránti tisztelet növekedése is segíti az emberi alkotáshoz fűződő személyiségi jog tiszteletét is. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszö nöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására a következő ülésünkön kerül sor. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELN ÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/758. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/758/1., 2., 3. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Hende Csaba államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Tessék, államtitkár úr! DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ors zággyűlés! A mai napon egy olyan törvény módosításáról szóló javaslat tárgyalását kezdi meg a tisztelt Ház, amelynek betartását és a közpénzek felhasználásának tisztaságára gyakorolt hatását hatálybalépése óta széles körű érdeklődés kíséri. A közbeszerzési törvénytől a társadalom szinte minden csoportja ugyanazt várja: a korrupció visszaszorítását és az adóforintok hatékony felhasználását. Ez az egyetértés tükröződött a Közbeszerzések Tanácsa 1997. évi beszámolójával kapcsolatos országgyűlési határozat néhá ny héttel ezelőtti tárgyalásakor is. Ezt mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők úgy értékelték, hogy
