Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Határozathozatal a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szerzői jogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KISZELY KATALIN, az FKGP
556 pedig a készülékek teljes élettartama alatt egyetlen szerzői jogi szabályozás alá eső művet sem sokszorosítanak, azok is fizetnék a külön díjat a semmiért. Ez a s zabályozás álláspontunk szerint nem jogszerű, ezért nem tudjuk támogatni az eredeti előterjesztésnek megfelelően. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat céljai között szerepel az EU joganyagához való csatlakozási szándék is. Tény és való, hogy a jelenleg tárgyalt szabályozás is eléggé terjedelmes, mégsem fordít figyelmet a hazai adatbázisok helyzetére, védelmére. Németország törvényhozása például nemrég beépítette saját szerzői jogi törvényébe az ottani adatbázisok védelmét, azok fontossága miatt. Magyaro rszág is nagyobb beruházói érdeklődésre számíthatna, ha a hazai adatbázisok helyzete, védelme törvényi szintű szabályozásban részesülne, és nem halasztanánk el ezt a feladatot 2000 utánra. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül megjegyzem, hogy az MSZP frakció ja a törvény célkitűzéseivel egyetért, a reprográfiával kapcsolatos és felsorolt hibák kijavítása esetén a törvényt támogatni tudjuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő ú r. Megadom a szót Kiszely Katalinnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő asszonynak. DR. KISZELY KATALIN, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A szerzői jogi törvényjava slat ismertetéséhez szükségesnek tartom, hogy röviden áttekintsük a szerzői jog társadalmi, gazdasági és jogpolitikai hátterét. A szerzői jog tekintetében a magyar jogi szabályozás három kódexet ismert: az 1884. évi XVI. törvényt - ezt még Arany János fia, Arany László kezdeményezte az akkori parlament előtt elfogadásra , az 1921. évi LIV. törvényt - ez már a berni uniós egyezményt tükrözi, annak alapján jött létre - és a jelenleg is hatályos '69. évi III. törvényt. A magyar polgári jog szerves részét képe ző szerzői jog története látszólag egymással ellentétben álló, valójában azonban egészséges szimbiózisban lévő rendszerező elvekre épült, és a jelenlegi tervezet is ezen elveket alapul véve rendszerezi a törvényt. A szerzői jogi szabályozás egyik feladata az, hogy elősegítse a szellemi alkotások létrejöttét, ezáltal a nemzeti kultúra fejlődését és hatékony védelmét. (14.50) Mindezek mellett kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a magyar szellemi alkotások jogi értékelése és megítélése az európai, illetve a világ más országaival legalább azonos elbírálás alá essen. Ennek érdekében a szerzői tevékenységet, annak eredményét képező alkotásokat a jogszabálynak, és így a jelen törvényjavaslatnak is oly módon kell kezelnie, hogy mindkét követelményrendszernek megf eleljen. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt, hogy a szerzői jog két egymással összefüggő, jogilag mégis elválasztható részterületből tevődik össze. Ezek egyike a személyhez fűződő jogok, másika pedig a vagyoni jogok. A személyhez fűződő jogok, így a mű első nyilvánosságra hozatalához, a nyilvánosságra hozatalához, a szerző nevének feltüntetéséhez, a mű egységének megőrzéséhez fűződő érdek abszolút jogként egyértelműen az alkotó végleges és elidegeníthetetlen tulajdonát képezi. Ugyanakkor természetesen az alkotó tevékenység lukratív oldalát tekintve a mű létrehozásából eredő vagyonjogokat a szerző a különböző polgári jogi szerződésekkel más személyekre is átruházhatja, akik az innovatív tevékenység gyümölcsöztetésében jártasak. Ebből eredőe n a mű felhasználása tekintetében a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás joga átruházható, hiszen ehhez köthető a létrehozott mű esztétikai, irodalmi, filmművészeti,
